A következő címkéjű bejegyzések mutatása: macskák. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: macskák. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. május 26., szombat

2012. május 22., kedd

Idétlen időkig

Hurrá, nyár van!!!! A következő három napra legalábbis enged a tavasz a szorításából, bár idétlen időkig el tudnék napi szinten ilyen időjárást képzelni.... Ma végre melege is volt a napnak, és amúgy is, teljesen szokatlan módon egész nap sütött, és egészen nem Angliában éreztem magamat. Szédítő virágillat, enyhe szellő, csodálatos, simogató meleg... A tudományos fantasztikum határait súrolta a mai nap. :P

Az elmúlt bő fél évet összegzendő valami ilyesmit tessék elképzelni:



De tényleg, minden túlzás nélkül.

2012. február 20., hétfő

Kapunk egy kisnyulat

Reggel Ágicza rémülten kiabált ki a konyhából, hogy jöjjek azonnal, mert ezt látnom kell. A padlón egy kisnyúl feküdt, kb. fele akkora, mint Nyafika. Mondjuk, nem láttuk, melyikük hozta be, de ismerve Tappancs öreges mozgását, ő legfeljebb lesből tudta volna elkapni, mint a madarakat, amiket beszorít a sövénynél, úgyhogy Nyafikának tulajdonítottuk a diadalt*.

2011. december 9., péntek

Két párna, Szürkékkel


A macskák a nappaliban újfent a szinkronalvást gyakorolják... Néha már nagyon profinak látszanak! :D

2011. november 17., csütörtök

Maci, szürkével

Ismétlődő csendélet a nappaliban, ilyenkor mondom mindig, hogy ne ébresszük fel az alvó oroszlánt...

2011. október 18., kedd

A nyúlon túl

Még éppen akadt a kék nyúl mögött egy fél macskányi hely az ablakban:

2011. augusztus 15., hétfő

Szinkronalvás

Ennyi gyakorlással már simán indulhatnának, csak legyen egyszer ez is olimpiai szám a szinkronúszás mellett! Azt jelenleg kerti tó hiányában nem űzik... :P

2011. augusztus 3., szerda

Teddy, a párna

Ha Nyafkának sikerül egy-egy alkalomra megkaparintani a kényelmes fotelt a Teddyvel, akkor alaposan bevackolja magát a maci ölébe, és horpaszt elégedetten, kivéve, amikor a fotósnak pózol:


Amíg csak Tappancs észre nem veszi, és egy legyintéssel ki nem tessékeli a kis pimasz szürkét a macija mellől. Majd ő is alaposan befészkelődik a plüss karjaiba és horpaszt tovább elégedetten... ;)

2011. július 22., péntek

Back home - Hát otthon :)

Hazaértünk a spanyol bajnokságról, Baszkföldről, és helyből ránk szakadt az eső elmúlt bő hét minden elintézni valója. Hoztam megint hamuba sült, vagyis csak majdnem megsült hortenzia-ágakat Franciaország több pontjáról, csakúgy, mint tavaly. Idén a spanyol hortenziák megúszták, de csak amiatt, mert már érkezéskor tele voltunk ágakkal... :) Az energiaitalos és a kiürült ásványvizes flakonok ideális vázaként funkcionálnak, kb. negyedig kell őket tölteni vízzel, és ha a flakont kétharmad magasságában vágjuk csak el, akkor a nagyobb levelek is belesüllyednek ebbe a páradús környezetbe és jobban bírják a kocsiban az utat. Egyébként a Portmeirionból hozott ágacskák már gyökereznek, a palánták a fürdő hűvösében szintén túlélték, sőt, a kinti cserepek sem csontszárazon, félig elpusztult növényekkel vártak, angol klíma rulez!

A macskák a panzióból épen, testileg-lelkileg kicsattanó egészségben és jó kövéren tértek haza, ami azt jelenti, hogy ezentúl eggyel kevesebb aggódni való lesz, ha ismét utazunk. Mancsos Nyivák Marcit úgy elkényeztették, mint annak a rendje; azt hiszem, egy kevésbé kemény kezű 'kiszolgáló személyzetet' lazán terrorizálna és úgy ugráltatna, ahogyan a kedve tartja... Szóval, kb. képet kaphattam, milyen az, amikor a rosszcsont gyerekek hazakerülnek a nagyszülőknél töltött nyaralásból. ;P

Szerencsére azért mi is és ők is visszarázódnak lassan a megszokott kerékvágásba, de hogy az élményeinket mikorra sikerül végigírni, az rejtély... ~:D Mindenesetre, e bejegyzés alatt, időrendben fognak megjelenni.

2011. július 11., hétfő

Cica-hajj!

Többször megrágtuk a dolgot és úgy döntöttünk, hogy a spanyol OB-re rászánt bő egy hetes utazásunk idejére inkább beadjuk egy macska-megőrzőbe a szürke bandát, mint hogy itt, a ház körül történjen velük valami komoly, amíg odavagyunk. Hogy magyarázod meg egy macskának, hogy ez egy ideiglenes állapot, visszajövünk hozzá és nem kell azon morfondíroznia, hogy a kis, biztonságos, gazdik által lakott világa egyik pillanatról a másikra összeomlik?

Azért attól igencsak tartok, hogy nem szokták meg a bezártságot és balhézni fognak miatta, esetleg Tappancson kitör a mélydepresszió, mert nem elég, hogy minket nem lát, de még idegen helyre is kerül, idegen emberek (és macskák) közvetlen társaságába... Igaz, majd leveri Nyafikán: remélem, az azért számít, hogy nem egyedül kerül oda, hanem a kis bugyis Nyivák Mancival....

Szóval, legalább amiatt nem kell aggódnunk, hogy valami baleset történik velük, vagy a Kandúrka összeverekszik a szemközt lakó cirmos kandúrral, és mint a múltkor, púp nő a hátára és kezeltethetjük ki egy fél vagyonért, plusz az ideg, hogy mire is érkezünk haza... Jó lenne, ha működne a dolog, mert viszonylag jutányos áron találtunk macskapanziót itt, a következő faluban, tiszta a hely, jól meg van csinálva, első osztályú kaját kapnak, a tulaj macskaszeretőnek tűnik, és a cicáknak egyenként van kis kijárójuk is a szabad levegőre, de hát mégiscsak pár m2 az egész területük, és a mieink ráadásul nem kevés időt (7/24) igényelnek törődésileg...

2011. június 8., szerda

Cicamaci

Tappancs macit kapott, illetve életünk első teddyjét egész egyszerűen kisajátította a már csöppet sem fiatalúr, napi több órát szendereg az eredetileg meleg vizes palackok tárolására szolgáló plüssmaci karjaiban:

2011. március 17., csütörtök

Szinkronülés

A macskák újfajta sportot vezettek be: a két szürke lehetőleg egy helyen, egyféleképpen igyekszik viselkedni, mintha csak egymást másolnák... Igaz, Nyafikánál a méretarány mintegy 55%-ra lett levéve, de a kopipészt el sem vitatható:

2010. december 11., szombat

Díszpárna és Sütemény

Miután a kutyák elkerültek otthonról, minden reggel úgy jöttem le a lépcsőn, hogy már indultam is a bejárati ajtóhoz, beengedni az ebeket... Aztán eszembe jutott. Ez a macskákkal sem volt másképpen, és mivel már említettem, hogy hétköznapi, apró csodák márpedig léteznek, ezért az ő esetükkel is a 'lehetetlen' feladatot sikerült abszolválni: nem csak gondos, ráadásul ismerős gazdát kaptak, hanem ők is együtt maradhattak!

2010. december 3., péntek

Hóból is megárt a sok...


Vagy legalábbis több, mint elég, de lelkiismeretesen kijárnak, bár ki sem látszanak a hóbuckák közül!

2010. augusztus 23., hétfő

Úri dolga vagyon...


A kis napraforgó itt is megtalálta a legkényelmesebb, kipárnázott sarkot a délutáni sziesztához...

2010. június 5., szombat

Szürkület

Még csak véletlenül sem mertem zajt csapni, nehogy valamelyiküket is megijesszem: a nap már átbukott a szemközti dombon, az árnyékolók (ideális védőhálók) már visszatekerve... :P

2010. január 11., hétfő

Állati!

Időközben megérkeztek a macskák laboreredményei is, amik fényesen túlszárnyalják a már elfogadható értékeket. Ügyelni kell arra, hogy az útlevél, chip és veszettség elleni oltás legalább két héttel a labor előtt már el legyen intézve, így a vérmintában vizsgált titer-érték a megfelelő szintre kerül, és csak aztán jöhet a vérvétel és a labor.

Mivel az idióta fél év karantén feloldása óta a mostani állásfoglalás szerint a vérminták laborba érkeztétől számít a várakozási idő, ezzel is nyertünk három hetet. Az utazás előtt széles spektrumú féreghajtás, majd ezután 24-48 órányi idő között léphetnek be az országba a megfelelő útlevéllel és igazolásokkal felszerelkezve. Emellett a macera mellett a kötelező körök lefutása állattal utazás - kihozatal esetén egy vagyon, tehát csak elkötelezett gazdik vágjanak bele a feladat abszolválásába, és nagyon drukkoljanak, hogy épen és egészségesen éljen kedvencük a választott hazájában, mert itt a magyar pénztárcákhoz mérve a méregdrága és a megfizethetetlen között ingadozik az állatorvosi ellátás díja.