2008. november 18., kedd

Krizantémok

Nem is tudom, mit csinálnék nélkülük késő ősszel... Ha egy komoly mínuszokkal teli éjjel nem viszi le őket idejekorán -illetve sikerül egy-két réteg mezőgazdasági fátyolfóliával megóvnom őket-, akkor még ilyen későn is díszítik az egyre kopárabb kertet.


2008. október 24., péntek

Túl kajla

Kajlának úgy tűnik, végleg nyoma veszett. Miután kétszer is elakadtam miatta és mindkétszer teherautó húzott ki a kátyús útról, igen szorult helyekről, úgy döntöttem, hogy két hét elteltével van jobb dolgom is, mint minden nap 20-30 km-t autókázni és rekedtre ordibálni a tüdőmet Nagymarostól Kóspallagig, életveszélyes hegyoldali, vagy dágványos isten háta mögötti utcákban megfordulni, kievickélni innen-onnan, de most már nem keresem tovább, elég volt. Kutyából van, ha itt nem volt jó neki, akkor találjon jobbat.

Egyszer a Vízműnél fogadták be néhány napra Nagymaroson, majd néhány héttel később felszállt a Szobra tartó vonatra és a végállomáson leszállva egy álló napot csavargott a városban. Akkor jó ötletnek tűnt, hogy nem a Pestre tartó oldal peronját érte el, és legalább sikerült hazahoznom...

Utána mindkét jómadárral a főúton találkoztunk szembe, ahogy az út szélén poroszkáltak teljes egyetértésben, mint a jól nevelt turisták. Máskor a kóspallagi úton tették tiszteletüket, de a hétvégi kiruccanás után a talpaikat kezelni kellett, mert annyit mászkáltak, hogy felsebezte őket az út... A csoda az volt, hogy egyáltalán megtaláltuk őket. Csinka hazajött. Ő nem.

2008. október 15., szerda

Zen kert

És nem sziklakert. Nehéz elhinni a képeket látva, hogy ebből valaha is egy valódi kőkert lesz, de az alapanyaga igenis ott van már, csak még nagyítóval kell nézni! :D


Tehát a project a következő: szeretnék az előkert déli oldalán levő mintegy 200 m2-ből kőkertet varázsolni, ami a japánkerteknek egyik fajtája, és elég kötött a formavilága. Kellenek hozzá sziklák, lehetőleg jó nagyok - ez itt szumma 20 tonna, bedolgozva, az alsó harmada a föld alatt, ahogy azt kell.

2008. október 5., vasárnap

Fűfélék szezonja

A kert már erőteljesen őszi színekben játszik, és ilyenkor jön el a fűfélék időszaka: az egyre sárguló-vörösödő-barnuló tájban egy-egy nagy csomó díszfű kitesz magáért, és nem csak az ágyásokat telíti, hanem ha elég száraz és meleg volt a nyár, bugákat-kalászokat is hajlandó hozni.


A kis tó partján egyértelműen a Miscanthusok a sztárok (a japán juharok után közvetlenül, persze :D). Jobb oldalon a sárgatarka zsinegfű (Spartina pectinata 'Aureovariegata') foglal el egyre több helyet. A vastag, dárda-szerű, már-már bambusz-felmenőket sejtető gyökérzete, új hajtásai és terjedési sebessége óvatosságra int - nem szeretném, ha a fóliába is belekóstolna...

2008. október 1., szerda

Színtan

Színtani ismereteket teszteltem a gyakorlatban. Az alapkérdés rózsás fórumon merült fel, és arra kerestem a választ, mennyire lehet egy bugyirózsaszín rózsa mellé sárgát rakni...


Egy Graham Thomas rózsával a kezemben végigballagtam hát a kert még virágzó évelői között és elég sok mindenhez odapróbáltam a rózsát, melyikkel milyen az összkép, hogy melyik színhez mennyire lehet egy ennyire pasztell, puha sárgát illeszteni.

2008. szeptember 28., vasárnap

2008. szeptember 22., hétfő

Rosenheim - Salzburg

Reggelinél megtudtuk a házigazda bácsikától, hogy az a sok kupa és zászló az ivóban az ő asztaltársaságuk gyűjteménye, fociztak ugyanis. Serleg '32-ből, egyesületi zászlók, fém és porcelán kupák, igazán impozáns gyűjtemény volt. Szegényeket, tegnap reggel az őrületbe kergettük, mert senki sem oda ült, ahol szombaton reggelizett, ezért aztán hiába készítette oda mindenkinek a megfelelő teát vagy kávét, át kellett pakolni az egészet.