Magok

A kertet még hó borítja, de a konyhaszigeten már beindult a szezon:

A balkonláda-alátétekben körülbelül két tucat féle növényt tettem be csírázni: ha nekiindul mindegyik, akkor nagyüzem lesz egy-két hónapon belül - és addigra talán ki is tavaszodik. Egyelőre ezeket az első fecskéket lesem.

Évértékelés - 2008

Jól sejtettem tavaly ilyenkor, ez az év a magyarországi sikerek éve volt. Egy kis összefoglaló a 2008-as évemről: 34 verseny, 55 versenyszám - 37 aranyérem, 10 ezüst, 1 bronz - mind a 4 kupasorozat bajnoki kupája (maximális pontszámmal), 1 országos bajnoki kupa. És egy első hely a német nyílt bajnokságon.

Nem legenda!!!

Sokszor hallottam már olyat lövőktől, hogy 'ennek a puskának olyan jó a szórása, hogy a 3 lövéses lyukban fennakad a lövedék'.

Nem lehetetlen a dolog, mivel egyrészt a még ki nem lőtt lövedék szoknyája mindig nagyobb pár századdal, mint ami a csőből kijön (a csőben picit összenyomódik), másrészt a célokhoz egy speciális papírt használnak, ami inkább törik, mint szakad, de a félgömbfejű lövedékek csak részben szakítanak rajta lyukat, a szélét csak kicsit behajtják. De hogy mégsem csak legenda, azt ma egyértelműen bebizonyítottam:

A képen 5 lövés látható a lőlap közepén, a legbelső kis kör átmérője 5,5 mm. És az 5 lövéses lyukon valóban fennakad a lövedék! Ami külön finomság a dologban, az az, hogy az ilyen szórásokat jellemzően satuból szokták lőni, hogy csak a puskacső és lövedék hibája mutatkozzon meg, ne kerüljön bele még a lövőé is. Én viszont normál FT-ülésből lőttem ezt, 11 méteres távolságon. Az öt lövésből csak egy ment kicsit jobbra, a másik négy gyakorlatilag ugyanazon a lyukon ment át.

Krizantémok

Nem is tudom, mit csinálnék nélkülük késő ősszel... Ha egy komoly mínuszokkal teli éjjel nem viszi le őket idejekorán -illetve sikerül egy-két réteg mezőgazdasági fátyolfóliával megóvnom őket-, akkor még ilyen későn is díszítik az egyre kopárabb kertet.

Túl kajla

Kajlának úgy tűnik, végleg nyoma veszett. Miután kétszer is elakadtam miatta és mindkétszer teherautó húzott ki a kátyús útról, igen szorult helyekről, úgy döntöttem, hogy két hét elteltével van jobb dolgom is, mint minden nap 20-30 km-t autókázni és rekedtre ordibálni a tüdőmet Nagymarostól Kóspallagig, életveszélyes hegyoldali, vagy dágványos isten háta mögötti utcákban megfordulni, kievickélni innen-onnan, de most már nem keresem tovább, elég volt. Kutyából van, ha itt nem volt jó neki, akkor találjon jobbat.

Egyszer a Vízműnél fogadták be néhány napra Nagymaroson, majd néhány héttel később felszállt a Szobra tartó vonatra és a végállomáson leszállva egy álló napot csavargott a városban. Akkor jó ötletnek tűnt, hogy nem a Pestre tartó oldal peronját érte el, és legalább sikerült hazahoznom...

Utána mindkét jómadárral a főúton találkoztunk szembe, ahogy az út szélén poroszkáltak teljes egyetértésben, mint a jól nevelt turisták. Máskor a kóspallagi úton tették tiszteletüket, de a hétvégi kiruccanás után a talpaikat kezelni kellett, mert annyit mászkáltak, hogy felsebezte őket az út... A csoda az volt, hogy egyáltalán megtaláltuk őket. Csinka hazajött. Ő nem.

Zen kert

És nem sziklakert. Nehéz elhinni a képeket látva, hogy ebből valaha is egy valódi kőkert lesz, de az alapanyaga igenis ott van már, csak még nagyítóval kell nézni! :D

Tehát a project a következő: szeretnék az előkert déli oldalán levő mintegy 200 m2-ből kőkertet varázsolni, ami a japánkerteknek egyik fajtája, és elég kötött a formavilága. Kellenek hozzá sziklák, lehetőleg jó nagyok - ez itt szumma 20 tonna, bedolgozva, az alsó harmada a föld alatt, ahogy azt kell.

Fűfélék szezonja

A kert már erőteljesen őszi színekben játszik, és ilyenkor jön el a fűfélék időszaka: az egyre sárguló-vörösödő-barnuló tájban egy-egy nagy csomó díszfű kitesz magáért, és nem csak az ágyásokat telíti, hanem ha elég száraz és meleg volt a nyár, bugákat-kalászokat is hajlandó hozni.

A kis tó partján egyértelműen a Miscanthusok a sztárok (a japán juharok után közvetlenül, persze :D). Jobb oldalon a sárgatarka zsinegfű (Spartina pectinata 'Aureovariegata') foglal el egyre több helyet. A vastag, dárda-szerű, már-már bambusz-felmenőket sejtető gyökérzete, új hajtásai és terjedési sebessége óvatosságra int - nem szeretném, ha a fóliába is belekóstolna...