Paradicsomi állapotok :)

Az úgy volt, hogy még március közepén elvetettem a kis koktélparadicsomokat a nappali ablakában, amik rekordidő alatt lelkiismeretesen ki is keltek. Amikor már nagyon szorosan álltak egymás mellett és Nyafika is megcsócsálta őket, széttűzdeltem és valamikor április közepén kipakoltam őket az udvar legnaposabb sarkába. Aztán jöttek az ilyenkor már sosem látott talaj menti fagyok... túlélték.

Nőttek-nődögéltek tovább a bokrocskák, erősödtek, szépültek, majd kinőtték a cserepüket, így átültettem őket június elején, hátha végre termőre tudom őket fordítani... Amikor még július elején sem láttam rajtuk egy árva szál bogyókezdeményt sem, elkezdtem azon merengeni, hogy vajon jó ötlet volt-e egyáltalán kiengedni őket a rideg valóságba, és nem kellett volna-e őket mégis a télikertben elszállásolni egész szezonra, mint ahogy az itteni épeszű helyiek csinálják... Mivel a télikert összes létező párkányát akkor már az új palánták hada foglalta el, ezért maradtak kint a paradicsomok az udvaron, és locsoltam-tápoztam őket tovább, rendületlenül. Hibátlan, dús lombsátor, termés nuku. Így jött el a spanyol utazás is, az uram még alaposan belocsolta a cserepeseimet indulás előtt, majd a fentikere bízva a szerencsének ajánlottam a teljes növénykészletemet.

Hazaérkeztünkkor a paradicsombokrok kissé kiszáradva, egy-egy levél elsárgulva várt, de ott díszlettek rajtuk a várva várt fürtöcskék, igaz, még zölden, de már kivehetően bogyóformában! Ennyit a távollétem növényekre gyakorolt hatásairól és az uram locsolási technikájáról... :D

Linkajánló

Fára települt építészet: http://dornob.com/design/architecture/tree-houses/

Színes lombok és egyéb hasznos cuccok: http://www.flickr.com/photos/karlgercens/collections/72157621937898348/

Szubtrópusi kert: http://www.hensteadexoticgarden.co.uk/pictures_of_the_garden.html

Az első képes összefoglaló az idei Tatton Parkról itt:
http://www.flickr.com/groups/rhstattonpark/pool/

http://www.bbc.co.uk/tattonpark/photos/

A franciáknál: http://www.bambouseraie.com/Virtual-Tour

Palántaszezon IV.

Az egynyáriak és a díszlen már odakint virágzik nagy cserepekben, s az újabb, júniusi adagból lassacskán a vetőtálcákból átkerülnek a kis palántázócserepekbe a kikelt és egyre cseperedő magonckák.

Egy Amsonia már kint van, most kel a második, és szinte hihetetlen nézni, amint egy elvágott kis gallyacska-szerű mag végéből előbukkan az életerős, hófehér gyökér... A Romneya égetésből a tucat magból három palánta lett, ami kezdésnek nem is olyan tragikus eredmény.

Dél-Franciaország

Miért szerettem bele már az első utunkon is ebbe a hegyes-völgyes kőházas falvakkal tarkított, hamisítatlan vidéki tájba? Legelőször, mert itt valódi hegyek vannak, valódi, nagyobb kiterjedésű erdőkkel. A föld vörös, mint Shropshire-ben, de közel sincsen kellemetlenül hideg, a nyár még az elviselhetően meleg, és egyetlenegyszer kaptunk kánikulát. De a simogató, jóleső meleg az mindennapos, Angliában még nyár közepén is van, hogy pulóvert kell húzni. Itt lehetne mezítláb is mászkálni, ott ez elképzelhetetlen. Hiányoznak a lenge nyári ruhák, itt azt is lehet viselni.

Back home - Hát otthon :)

Hazaértünk a spanyol bajnokságról, Baszkföldről, és helyből ránk szakadt az eső elmúlt bő hét minden elintézni valója. Hoztam megint hamuba sült, vagyis csak majdnem megsült hortenzia-ágakat Franciaország több pontjáról, csakúgy, mint tavaly. Idén a spanyol hortenziák megúszták, de csak amiatt, mert már érkezéskor tele voltunk ágakkal... :) Az energiaitalos és a kiürült ásványvizes flakonok ideális vázaként funkcionálnak, kb. negyedig kell őket tölteni vízzel, és ha a flakont kétharmad magasságában vágjuk csak el, akkor a nagyobb levelek is belesüllyednek ebbe a páradús környezetbe és jobban bírják a kocsiban az utat. Egyébként a Portmeirionból hozott ágacskák már gyökereznek, a palánták a fürdő hűvösében szintén túlélték, sőt, a kinti cserepek sem csontszárazon, félig elpusztult növényekkel vártak, angol klíma rulez!

A macskák a panzióból épen, testileg-lelkileg kicsattanó egészségben és jó kövéren tértek haza, ami azt jelenti, hogy ezentúl eggyel kevesebb aggódni való lesz, ha ismét utazunk. Mancsos Nyivák Marcit úgy elkényeztették, mint annak a rendje; azt hiszem, egy kevésbé kemény kezű 'kiszolgáló személyzetet' lazán terrorizálna és úgy ugráltatna, ahogyan a kedve tartja... Szóval, kb. képet kaphattam, milyen az, amikor a rosszcsont gyerekek hazakerülnek a nagyszülőknél töltött nyaralásból. ;P

Szerencsére azért mi is és ők is visszarázódnak lassan a megszokott kerékvágásba, de hogy az élményeinket mikorra sikerül végigírni, az rejtély... ~:D Mindenesetre, e bejegyzés alatt, időrendben fognak megjelenni.

Gerberoy

Picardiában mindössze két falu képviselteti magát a 100 legszebb... között, az idei francia körutunk utolsó állomása, Gerberoy mellett Parfondeval a másik.

Giverny

Monet kertje a kihagyhatatlan menüpontok közé tartozik azoknak, akik Párizs tágabb környékén töltik a nyaralásukat. Ezt minden bizonnyal így gondolhatta a mintegy félszáz japán és ugyanennyi amerikai turista is, akiknek arra a délutánra sikerült ütemezniük a kertlátogatást, mint nekem és még száz másik embernek. A kis falucska szinte hemzsegett a látogatóktól, úgyhogy az impresszionista múzeumot egy az egyben ki is hagytam, és csak a kertre koncentráltam.