A végeredmény enyhén szólva is kaotikus, egy cottage gardenben ha valaki jót akar magának, az ne próbálja ki... Az egész őszt (és valószínűleg még a következő tavaszt is) azzal fogom tölteni, hogy a kertet visszaállítsam abba a soha nem volt jól fésült állapotba, ami a káosz elszabadulása előtti utolsó pillanatokat jellemezni szokta.
Az viszont biztos, hogy amint nincsen a talaj mulcsolva, az évelők tömegesen kelnek, tehát a palántázást ezzel meg is tudom spórolni. További előnye, hogy tavasszal a kert egy héttel - tíz nappal korábban ébred, a talaj ugyanis sokkal gyorsabban melegszik fel 'üzemi hőmérsékletre'. Hátulütője, hogy a gyomok is úgy elszaporodtak, hogy egyszerűen nem tudok velük lépést tartani!
És amin nem fog a káosz: az Eden (Pierre de Ronsard) csúcsokat döntöget, mint magasságban, mind virágzásban, és egész nyáron egymás utáni hullámokban virágzik...
0 komment:
Megjegyzés küldése