2012. július 31., kedd

Saarschleife

A luxemburgi fanyalgás után inkább kanyargást iktattunk be a napirendünkbe, és még mielőtt a nap lebukott volna a horizonton, rohamléptekkel elértük a Saar-kanyart, ahol a folyó egy egész hegyet kerül meg:


Luxembourg

A nagyhercegség fővárosa egyetlen dologban különbözik a teljesen kommersz, mindenhol egy kaptafára készülő európai nagyvárostól: a közepén egy irdatlan méretű szakadék található, ami az elmúlt száz évben parkként funkcionál, a növények méretéből saccolva legalábbis. A kiábrándítóan egysíkú utcakép és a platánsoros, historizáló terecske és a számtalan, utcára települt étterem és kávézó forgatagából szinte felüdülés volt kilépni a viszonylagos zöldbe.


A szakadék két szélén egy-egy híd ível át, az egyik, a klasszikus volt a közelebbi, úgyhogy arra át is sétáltunk, jól megnéztük magunknak és iszkoltunk is kifelé a városból azzal a szilárd elhatározással, hogy még egyszer ekkora méretű településre az időt is kár pazarolnunk...


Képek: itt

Durbuy

Ez a kisváros minden szempontból telitalálat volt, igaz, a környék egyik legnagyobb turista-csalogatója is egyben. Bár a szabad téri elfoglaltságok miatt vannak itt a legtöbben, úgy is, mint élménypark és kajaktúrák, minket viszont szigorúan az épített környezet érdekelt, így a belvárosi parkolóban elcsípve az utolsó szabad helyet, nekivágtunk a teljesen kőből épült, középkori városmagnak.


8-10 girbegurba utcácskából áll össze ez a nagyon jó hangulatú, igazi középkori élményt adó kis városka, lépten-nyomon persze éttermek, kávézók minden talpalatnyi helyen, és ahol nem, ott zöld és macskakő, a falakon pedig kecske mászkál. :D

Nyö és Vipszilon

Ide tényleg csak poénból jöttünk el, mert milyen dolog már az, hogy egy településnek az a neve, hogy NYÖ? És még az is lehet, hogy a kiejtése nem is a magyaros 'nyö' vagy a valószínűbb 'nü', hanem a Gyalog-galoppból jól ismert 'ni'...

Spontin

Kastélyok terén talán jobban jártunk volna, ha mégis Chateau de Celles-Vêves-et célozzuk meg a köré épült 100 legszebb... faluval, ugyanis a Spontin-i kastély, mint helyben kiderült, nem látogatható. A városka, bár semmi extrát nem 'tud', mégis hivogatóan kellemes látvány; kőházak mindenütt, sok-sok zöldterülettel fűszerezve.


Crupet

Két 'apróság' miatt vitt utunk Vallóniának ebbe a világtól szinte elzárt csücskébe: az egyik 'A száz legszebb...'-tábla, a másik a Carondelet-kastély. Aztán persze, ahogyan az lenni szokott, találtunk ott még mást is, de kezdjük az elején... :D


Vallónia Belgium franciaajkú, déli régiója, gazdaságilag ugyan elmaradottabb, mint a tehetősebb flamand rész, viszont hegyes-völgyes, kőházas, kis falukkal tarkított, kastélyokkal sűrűn teleszórt régió ez és minden francia itt, a paté-választéktól kezdve a kavicsos temetőkig... Nem mellékesen a francia mintát követő 100 legszebb belga falu (amiből jelenleg huszonnégy van) kétharmada szintén itt található. Ezek egyike Crupet, ami nem sokban különbözik a Peak bármelyik kis kőházas településétől - na jó, annyiban igen, hogy itt nem fújja le az ember haját a szél és nem két pulóverben kell mászkálni nyáron, hanem kellemes, élhető vidéknek tűnik... :)

Dinant

A Meuse folyó két oldalába ékelődött kisvárosban kezdtük a napot, és kissé fejbe kólintott a szaxofonokkal szegélyezett híd, ami Adolphe Sax, a hangszer feltatálója, és a város szülötte előtt tiszteleg. A 'műalkotások' Európa nagyvárosainak nevét (és vélhetően eredetük helyét) is jelölték, de ettől nem lett kívánatosabb a polgárpukkasztásnak vagy popartnak is beillő, egyedileg dekorált szobor-sor...


2012. július 29., vasárnap

Shires 100, Sywell

1. hely - 89/100 pont - 100%
Találati arány: Álló 67% / Térdelő 92% / Ülő 90%
Újdonság a puskán: hőmérő a távcsőhöz rögzítve

Fergeteges nap volt, valószínűtlen időjárással és hihetetlen eredménnyel: nem csak hogy megnyertem a versenyt, de 7 (HÉT) pontot vertem rá a 2-3. helyezettekre, mindkettő volt világbajnok egyébként. Két évvel ezelőtt szintén jól ment ez a 100 lövéses verseny, csak 2 ponttal maradtam le a legjobb versenyző mögött. És ez volt az az angol lőtér is, ahol először lőttem hibátlan eredményt, azaz ledöntöttem minden célt.

2012. július 28., szombat

Nyáridő!

Kikerültek a RHS oldalára az idei Tatton Park Flower Show nyertes kertjei: 2012-ben ők találtattak a legfigyelemreméltóbbnak... Szerencséjük volt a hét végére jegyet váltóknak: ideális szabadtéri programhoz való időt sikerült kifogniuk, ami itt, Angliában igen nagy szó. :) Az idei bemutatókertek teljes listája itt: Garden directory


A nyári meleg viszont lassacskán lecsengeni látszik. Egy kerek hétig élvezhettük azt a szinte délibáb-szerű jelenséget, hogy egy szál nyári ruhában, és egyáltalán, melegben(!) lehet napközben flangálni odakint. :)

2012. július 27., péntek

Vegyessaláta

Levendulamezők Provence-tól Norfolkig a Világutazón

Csőlakók Mexikóban

A tucatnyi legszebb kerti fotó a http://www.cotemaison.fr/ oldalán

Átértelmezett virágok, avagy a fényképezőgép új arcai...

Fa-mániás ügyeskezűeknek, dekoratőri vénával megáldottaknek némi inspiráció otthonra: stencilitiszben szenvedők előnyben...! :D

És néhány képernyőnyi jól eltalált kerti fotó mindenféle kerti építménnyel a houzz-on.

2012. július 24., kedd

Hortenziák

Ideje van...:


A You&Me széria cserépben tartva szigorúan évente átültetendő. Az idei szezon arra fog rámenni, hogy viszanyerjék régi fényüket - hogy ez a példány virágzik, az maga a csoda...

A következő egy szimpla 'paraszthorteniza' viszont az extrém hidegeken kívül kb. mindent túlél, és meg sem látszik rajta a ridegtartás. :D Elsőként színesedik a nagyok közül és a legellenállóbbak egyike:

2012. július 23., hétfő

2012. július 21., szombat

Camille

Itt a nyááár! :D Tudom, ez azoknak nem nagy szám, akiknek április óta kell a malacpörzsölő típusú melegeket nap mint nap elviselniük, de ez itt, Észak-Angliában szenzációszámba megy... És a mai nap valóban maga a csoda volt: utoljára gyerekkoromból emlékszem ilyen bársonyos langymelegre, és hihetetlen különbség a nem-pulóveres, nem-sok réteges kerti szöszmötölés a simogató melegben, alig-szellő lengedezésében... Hát ez is eljött végre. Azt hiszem, éppen eleget vártam már rá...


Hogy teljes legyen az öröm, húsz fok feletti hőmérsékleteket ígérgetnek egészen a jövő hét közepéig, napsütéssel, meleggel, mindennel, teljesen szürreális... :))

Sárpogácsa



Nem az, amit a gyerekek a homokban játszva sütnek, de nem ám. Hanem a mud pie valódi édesség, tegnap találtam rá teljesen véletlenül, ma meg is kóstoltuk. Echte angolszász (túl)édesség.

2012. július 20., péntek

Para(dicsom)

Az üvegház ugyan kissé ereszt itt-ott, de nem tudom, nélküle vajon hol lennének a paradicsomok... Ezt tegnap fedeztem fel a legnagyobbon, juhéj, őszre lehet, termés is lesz rajta! :)))


Tavaly már július elején kezdett a paradicsom virágba borulni (én meg kissé elborulni), de azok a tövek akkor kint voltak, a szabad ég alatt, mert nem és nem akartam elhinni, hogy idekint errefelé nem érnének be belátható időn belül... Azóta beláttam. :D

Ilyen volt tavaly: Paradicsomi állapotok

2012. július 14., szombat

London kertjei I.

Ha a vészesen közelgő londoni olimpia (még két hét...) mellett valaki kertlátogatásra is akarná adni a fejét, akkor vigyen magával vízhatlan lábbelit, esernyőt és meleg ruhát ezeken a helyeken érdemes kezdenie... Az olimpiai láng egész Nagy-Britanniát körbejárja, most Bournemouthban jár, útja itt követhető végig: Torch Relay A BBC fotósorozata egy tucatnyi fotóra való látványos helyet emelt ki ebből a körútból: http://www.bbc.co.uk/ Bár, a leizgalmasabb az, hogyan marad életben a láng az angol 'nyár' megpróbáltatásai közepette... :P

Na de vissza a londoni kertekhez: a hónap elején lezajlott a Hampton Court Flower Show, képes beszámoló a Guardian oldalán. Néhány ötletet a szervező RHS oldalán is találni, bár ők igencsak fukarkodni szoktak a teljes körképet adó képes élménybeszámolóval: RHS Hampton Court

2012. július 11., szerda

A legillatosabb rózsák

Mostanában az illatos rózsák kísértenek minden kertlátogatásnál... Ráadásul az itteni kert is elég védett fekvésben van ahhoz, hogy megmaradjanak benne az illatok, és bár rózsát utoljára akkor láttam vázában, amikor véletlenül letörtem egy-egy ágat, most viszont ideje virtuális csokorba szedni az eddigi kínálatot. :)

Az idei legelső nyitott kertnél útközben Oxton egyik kis utcácskájában a Maigold vágott szó szerint orrba, szerencsére nem a tüskéivel. Az egyszer nyíló hibrid spinosissima-ról egy idősebb hölgy mesélt éppen a barátnőjének elhaladtukban, így igen könnyű volt az azonosítás. Tömör parfümfelhője (nem a hölgyé, nem felőle fújt a szél... :P) még két kerten át kísért tovább:


Színre és habitusra a Crépuscule tud hasonlókat, ráadásul annyi előnnyel, hogy az a Maigolddal ellentétben remontáló, valamint levágott ágai nem használhatók kézifegyverként... :P

2012. július 8., vasárnap

Welsh Open + BFTA Grand Prix 6, Tondu

1. hely - 47/50 pont - 100%
Találati arány: Álló 100% / Térdelő 100% / Ülő 93%

Úgy látszik, Tondu nagyon fekszik nekem, két éve is dobogós helyet lőttem itt. Talán a változatos terep, ami a lengyel pályákra emlékeztet, és az errefelé szokatlan, 25 fokos 'kánikula' is segített. Ági szokás szerint az időjáráson nyafogott, esőt mondtak a hétvégére is, nem sikerült szállást találnunk, úgyhogy a szombati edzést lemondtam és átkértem magam a délutáni csoportba, hogy aznap reggel elég legyen leutazni. Ez bölcs előrelátás volt részemről, ugyanis a kocsi csak szombat dél felé lett készen, nem is lett volna értelme szombaton leutazni. Ma reggel nem éreztem túl jól magam, Derby magasságában fontolgattam a visszafordulást is, de az alábbi képen látható, milyen kár lett volna.

A rózsa neve II.

A januári esszé folytatása következik, azaz kik rejtőznek a nevek mögött...

Darcey Bussell: Marnie Mercedes Darcey Pembleton Crittle (sz.:1969) balett-táncosnő, a Royal Ballet príma ballerinájaként vonult nyugdíjba 2007-ben. Madame Tussaud-nál viaszmása áll, portréja a National Portrait Gallery falát díszíti, a Tatler, Vogue és a Vanity Fair címlapjain szerepelt. Modellként a Mulberry, Bruce Oldfield, Marks & Spencer divatházak foglalkoztatták, valamint a De Beers ház gyémántjait is az ő arcával reklámozták. Minden idők legkiválóbb tehetségű brit táncosnője jelenleg Ausztráliában él családjával. A fotó a David Austin főhadiszállásán készült, Shropshire-ben, legelső közös angliai utunk alkalmával:


Elrettentésül

Álljon itt július második hetének időjárási előrejelzése:


Azé' ez némileg túl van minden határon... Hétfőtől kapcsolhatjuk vissza a fűtést.



* hétfői update: és ebből a rémálomból lett tegnapra és mára pár órányi napsütés, sőt, a déli tájakon tegnapra még meleg is!!! Még egy poszt várható lesz ide valamikorra, és nem is akármilyen... :) Időjárásilag meg úgy látszik, bejön az, ha végső elkeseredésében már a déli tájakra költözést fontolgatja az ember lánya... :D

2012. július 6., péntek

Eső

Az elmúlt 24 óra alatt újból leesett annyi eső, mint amennyi egy hónapban szokott. Még egy kis csapadékot, valaki? Küldjetek meleget és átirányítom az esőfelhőket! Mindenki jobban járna... Áradások 100 helyen És hogy valóban nem én vagyok a nyűgös: a legcsapadékosabb április után az április-júniusi időszak is az eddigi legtöbb esőt hozta, amióta napi szinten dokumentált meteorológiai megfigyeléseket végeznek.

Még mindig híján vagyunk a napsütésnek: a legkevesebb napfényes órát és a legtöbb csapadékot is idén júniusban mérték, több, mint duplája esett le a sok éves átlagnak, és ezzel 100 éves rekord dőlt meg... http://www.bbc.co.uk/news/uk-18678659



2012. július 3., kedd

Nyár Angliában

Miközben a Kárpát-medence lepattogzott zománcú, csorba, piros lábasában már-már fövésnek indult a baracklekvár mellett minden és mindenki, és ami meg nem, az pedig ropogósra sül... Angliában eközben nonstop eső és fázás van. Rinya-poszt esedékes mára, némi ismeretterjesztéssel megspékelve.

Ugye azt tanultuk valamikor, hogy az óceáni éghajlat jóval kiegyenlítettebb, jóval többet esik, nem jellemzők a nagy hőingások, nincsen fullasztó hőség és ismeretlen fogalom a kánikula is. Cserébe van viszont kellemes meleg, enyhe idő, áztató eső, nincsenek kegyetlen telek, hó is csak mutatóban, és itt létezik még tavasz és ősz. Ugye, milyen csábító a kép?

Nos, ez 2012-re egy kurva nagy hazugsággá vált.

2012. július 2., hétfő

Linkajánló

A hétre ilyenek a kilátások, angliai nyár, sokadjára:


És ha a körülmények, mondhatni, cseppet sem ideálisak, akkor milyen lehet itt? Kert 7000 láb magasan... A szerző szerint: 'Welcome to my mountain garden, AKA Hell's Half Acre... Short summers, weird soil, such fun! :)'

Kerti fotózás egy profi objektívjén át, remekbe komponált képsorozatokkal: a Photographer's Garden Blog

Mindenféle kertek, erősen végiglapozásra ajánlott oldal: Signature Gardens