2012. augusztus 26., vasárnap

Market Drayton

Nem egyszer megfordult már a fejemben, hogy lemehetnénk egy hétvégére Bridgnorth-ba nosztalgiázni, mert valóban hiányzik első angliai lakhelyünk közvetlen környéke, szerettünk mi ott lakni nagyon... Nem csak az újdonság varázsa volt az, hanem tényleg belenyúltunk a tutiba, Shropshire egyik legszebb kisvárosa, maga a vidéki Anglia megtestesítője számunkra. És Market Drayton pont ugyanilyen, csak kicsiben, úgyhogy nagyon örültem, hogy végre itt is megfordulhattam.


BFTA Grand Prix 9, Far Coley

9-14. hely - 46/50 pont - 95,8% (max. 48)
Találati arány: Álló 100% / Térdelő 100% / Ülő 90%

Ez volt a Grand Prix sorozat utolsó fordulója, sokak meglepetésére jöttem fel végül is összesítettben a 7. helyre. Pedig nem volt ebben semmi meglepő, csak mivel magyarországi nyaralásom alatt kihagytam két fordulót is, a legutóbbi versenyem jött össze egyáltalán a 6 értékelhető pontszámom, addig mindig le voltam maradva az élmezőnytől a hiányzó versenyem miatt és a harmincvalahányadik helyen tanyáztam. A múltkor, ahogy meglett a hatodik eredményem is, már a 11. helyen álltam és egy gyenge eredményt készültem eldobni, vagyis jelentős javulást mutathattam még fel, míg a többiek már nem nyertek annyit egy rossz pontjuk eldobásával.

Hodnet

Két utcás kis falucska aranyos favázas házikókkal, tipikus shropshire-i idill: egy templom, egy temető, egy kocsma, sőt, még egy hintaló- restautátor bolt is belefér az utcaképbe. :P


A templom Hodnet Hall bejárata mellett közvetlenül található és két, teljesen egyforma hajóból áll, ami itt sem egy megszokott látvány. Vasárnap délután templomot nyitva találni amúgy is ritka dolog, sőt, a derengő félhomályban sikerült lencsevégre kapni két aranyos kis farkast is a szenteltvíz-tartón. :)

Fotók: Hodnet

Hodnet Hall

Mintegy öt percnyi autóút vitt a következő célponthoz, a György-korabeli palota körül elterülő angolparkhoz. Elszoktam már ezektől a méretektől, és itt nem keveset lehetett sétálni, így hiába gyülekeztek fenyegető, ólomszürke fellegek az égen, úgy döntöttem, hogy nem fog esni, és igazam is lett!


A verőfényt és a csodás, meleg időt egy-egy felleg zavarta csak ezután, minek következtében tán először hasznát láttam a kerti kávézónak... Nos, ha valaki kávét élvezeti okokból iszik, az NE Angliában próbálkozzon vele. Viszont ha a híg felmosólé-lötty, ami a német verziónál is tán még rosszabb, szigorúan csak folyadék-, esetleg koffein-beviteli vagy frissítő célokat szolgál, és az íze mindegy, akkor bátran lehet kávét kérni... :P

Wollerton Old Hall

Shropshire egyik legszebb kertje, évelő-paradicsom, a szobákra osztott kertstílus egyik legjobb példáját látni az ódon udvarház (sajnos nem látogatható) körül elterülő 4 acre-ön, ráadásul az idei év talán legmelegebb napját sikerült kifogni kertnézésre, aminek sejteni, mennyire örültem... :D Ez az a kert, ahol a lehető legkevesebb négyzetméterbe a legtöbb növényt és látnivalót sikerült bezsúfolni, mindezt úgy, hogy egyáltalán nem tűnik kényszeresnek a dolog.


A formális és az informális kertecskék mellett található még terebélyes fák alatt elnyúló árnyékkert, egy kis tavacskás tisztás, veteményes, üvegház, sőt, növényeket is árulnak, és hogy teljes legyen a kép, az egyik gazdasági épületből pedig szokás szerint kis teraszos kávézót alakítottak ki.

2012. augusztus 24., péntek

Virágos előkertek

A környékbeli utcákat bejártam fényképezőgéppel is, mert bár itt ez a megszokott, mégis kicsit más a kép, mint egy hasonló adottságokkal rendelkező magyar utcaképnél... Most nem a Kárpát-medence épített környezetének ostorozása lesz terítéken, hanem növényzetileg hoztam pár fotót, kb. milyen virágozottságra lehet számítani egy-egy kényelmes, kertvárosias beépítésben.


Na persze, itt sem mindegyik porta ilyen csinosan rendben tartott, a lepukkantabb környékeken messze nem ilyen rózsás a helyzet. Az viszont tény, hogy van, aki egynyáriban nyomul, van, aki ámpolnanövényekben jeleskedik, megint mások örökzöldekkel veszik körbe magukat, és igen, van, ahol még mindig a cottage garden dívik...

2012. augusztus 22., szerda

Kéklő halvány...

Amikor az ember lányát egy ilyen förgeteg űzi egészen hazáig, utána két dolog várható:


2012. augusztus 21., kedd

Kerti kitekintő

A gyönyörű nyáridőből végre ide is jutott, mintegy mutatóba. Ezek a fehér holló-típusú napok szinte az ajándék kategóriába sorolhatók: 20-22 fok, némi gomolyfelhővel tarkítva, ilyenkor egész nap kint lehet lenni rövid ujjúban, egy rétegű, nyáriasabb ruházatban, sőt, délidőben nap ellen egy szalmakalap és baseball-sapka is ajánlott. Ráadásul, ha emellett még viszonylag alapjáraton üzemelnek a szélgépek is, akkor ennél kellemesebb időt el sem lehet képzelni! :) Igen, ilyen is van, csak sajnos ezek a kivételek: nem ebből áll itt a nyár, pedig hejj, de el tudnám viselni... :P


Angol mércével persze ez már a kánikula netovábbja, lenge egy szál semmiben is nehezen tolerálják; ilyenkor az utca is kiürül, mindenki sziesztázik, kivéve a kertben boldogan matató közép-európai csodabogarat, akinek ilyenkor fültől fülig ér a szája... :D És vééégre, zöldül már a paradicsom, mondom én, hogy ebből őszre termés is lesz!

2012. augusztus 19., vasárnap

Világbajnokság, Isfjorden, 3. nap

A mai versenynap: 13-19. hely - 43/50 pont - 91,4% (max. 47)
Találati arány: Álló 75% / Térdelő 100% / Ülő 86%

Összesítettben: 9. hely - 135/150 pont - 95,8% (max. 143)
Találati arány: Álló 58% / Térdelő 100% / Ülő 92%

Ma megint délután lőttünk. Ezúttal kicsit trükkösebben rendezték át a pályát, sok célt távolabbra raktak, ill. egy helyen volt egy átlagos távon lévő 40 ill. 25 mm-es, ezeket megcserélték, így kaptunk egy potya célt és egy igen nehezet.

Bréking

Nyúz! A három napos monstre-lövészet most ért véget, András a 9. helyet csípte meg a norvég VB-n!


Már a tegnapi részeredménye is ennyi volt, és ezt a pozíciót sikeresen meg is őrizte. :))) A fő cél az első 10-be kerülés volt, képek ízelítőnek, a részletes beszámoló majd...

2012. augusztus 18., szombat

Világbajnokság, Isfjorden, 2. nap

A mai versenynap: 4-6. hely - 47/50 pont - 97,9% (max. 48)
Találati arány: Álló 50% / Térdelő 100% / Ülő 98%

Összesítettben: 9-10. hely - 92/100 pont - 95,8% (max. 96)
Találati arány: Álló 50% / Térdelő 100% / Ülő 95%

Ma reggel kezdtünk, a 6 órai felkeléstől kicsit gyűrött orcával támolyogtunk ki a belövőpályára, aztán már kezdődött is a verseny.

2012. augusztus 17., péntek

Világbajnokság, Isfjorden, 1. nap

21-29. hely - 45/50 pont - 91,8% (max. 49)
Találati arány: Álló 50% / Térdelő 100% / Ülő 93%

Két csoportra volt osztva a nép, a rugósok-veteránok-nők délelőtt lőttek, a fő PCP-s mezőny délután, aztán ezt naponta váltottuk. A belövőpályán a tegnap már megismert jelenséggel szembesültem, valamint azzal, hogy egy-egy lövés nagyon elmegy valamerre, minden látható ok nélkül. Amíg lehetett, próbálkoztam változtatni fogáson, beülésen, de nem sokat segített.

2012. augusztus 16., csütörtök

Világbajnokság, Isfjorden, 0. nap

Még előző vasárnap hajnalban indultam el Norvégiába, ugyanis Anglia délnyugati csücskében volt az utolsó előtti GP-forduló, azt lőttem meg bemelegítésképpen és onnan már nem lett volna érdemes hazamenni, hanem egyenesen mentem a komphoz, csak amíg világos volt, nézelődtem még útközben a dél-angliai tengerpart mentén. Összvissz egy 4200 mérföldes útról volt szó (6700 km).

Hétfő délután már Hollandia északi felében barangoltam, különféle kastélyokat és kis városkákat megnézve, este Németország északi csücskéig jutottam el. Kedden átvágtam Dánián és Svédország délnyugati partjain, itt nem tettem nagy kitérőket, csak egy-két utamba akadó látnivalónál álltam meg és egész a norvég határig eljutottam. Szerdára már csak Norvégia maradt, de a rengeteg sebességkorlátozás miatt ez egy egész napos program volt. Errefelé inkább már csak természeti látnivalók vannak, vízesésből viszont fantasztikusakat láttam. Vicces, hogy Ágicza nem jött velem, mert nem akart itt északon a jegesmedvék földjén fagyoskodni. Ehhez képest én végig 25-30 fokban és ragyogó napsütésben utaztam, míg ő Angliában 16 fokban ült az esőben...

Update III.

Már olvashatók a belgiumi élménybeszámolók, szokás szerint az újak alatt...


Bónuszként pedig íme a norvég szirti bárány, Agnus nordicus var. fjordensee :)))

2012. augusztus 15., szerda

Nem röhög

Ágicza ugye itthon maradt, mert hogy ő nem megy fel a sarkkörön túlra fagyoskodni, hóhatár feletti utakon autózni meg ilyesmik, a nyaralás a melegről szól és inkább marad, mikor végre ilyen szép nyári idő van Angliában is, menjen a jegesmedvék közé az, akinek nincs jobb dolga.

Útnak is indultam, végig 25-30 fokos meleg, ragyogó napsütés egész úton, itt Norvégiában is 25 fok van és gyönyörű idő.

Ágicza otthon maradt Angliában, a hőmérséklet 16 fok, szakadó eső, talán még a fűtést is bekapcsolta...

2012. augusztus 13., hétfő

Update II.

Felkerültek a németországi élménybeszámolók, szokás szerint az Újak cimke alatt találhatók...

2012. augusztus 12., vasárnap

BFTA Grand Prix 8, East Devon

5-10. hely - 47/50 pont - 97,9% (max. 48)
Találati arány: Álló 75% / Térdelő 100% / Ülő 95%

Ez a GP egyben bemelegítés is volt a világbajnokságra, ugyanis innen már egyenesen Norvégiába megyek tovább, nem lett volna értelme hazamenni. Most is délutáni fordulót lőttem, így nem kellett hajnalban kelnem, szépen meglőttem a sziluetteket és mentem versenyezni.

2012. augusztus 9., csütörtök

4200 mérföld

Már egy ideje tervezgetem a norvégiai utat, ott lesz ugye a világbajnokság, de még véletlenül sem valahol a délkeleti részeken, hanem Isfjordenben, na az aztán tényleg Halálfasza-alsó és onnan is még két óra gyalog, az Európa-térképemen már nincs is rajta... Norvégiához nem fűz sok minden, ellenben Svédország mindig is nagy kedvencem volt Selma Lagerlöf könyvei miatt, így ott kicsit több időt töltök el hazafelé jövet.

Update

Na nem Norbi, hanem a legutóbbi barangolásaink kerülnek most ki sorjában, ahogy időnk engedi. Szokás szerint az Újak fül alatt találhatók majd meg szépen, időrendben. Ma Ightham Mote, utána meg...? Valószínűleg a Csatorna túloldala. :P

2012. augusztus 8., szerda

Ha egy dolog beindul...

A tavalyi izgalmas csíráztatási kísérletből ez lett:


Szóval: magot égetni jó! :) Három kelt és három is maradt meg, nem mellékesen igazán finom illatú, kecses, pipacsos a Romneya virága. Mint egy kihipózott Meconopsis, a cserépben egyelőre csak fél méter magas szárak tetején imbolyognak az áttetsző, papírszerű szirmok.

2012. augusztus 5., vasárnap

Ightham Mote

Amikor a Trust bő huszonöt évvel ezelőtt szinte szó szerint belevágta a fejszéjét a vizesárokkal övezett udavarház felújításába, még nem lehetett tudni, mennyi idő alatt és egyáltalán mit tudnak megmenteni mindabból, ami az elmúlt majd' 700 év alatt itt kialakult. A restaurálási munkák állomásai külön kiállításon tekinthetők meg, a költségekkel most járnak 12 millió fontnál, amivel szinte romjaiból támasztották fel a tipikus kő-fachwerkes épületegyüttest, amin mindegyik évszázad bőven rajta hagyta a maga nyomát.


Házi kápolna, könyvtárszoba, lovagterem, fedett veranda, mikor mi volt a menő, ebben a többszárnyú, komplex épületben mind megtalálható.

Great Comp Garden

Doverbe érve nem elég, hogy fél órát vesztegeltünk a kompon kikötés előtt, mert valami gikszer volt odalent a rendszerben, de a parti úton ránk szakadt a monszunszerű eső is, welcome back to England... Ilyen start mellett erősen kétséges volt, nem akarok-e azonnal hanyatt-homlok menekülni vissza, a jó meleg kontinensre, de aztán inkább irány a kinézett kert... Bár a környéken visz el mindig az utunk, megint nem Sissinghurst-öt választottam, hanem egy jóval kevéssé ismertet, Great Comp-ot.


2012. augusztus 4., szombat

Burg Eltz

Németország bővelkedik gyönyörűbbnél gyönyörűbb kastélyokban, de Eltz váráról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Az erdős hegyvonulatok közé zárt keskeny völgy közepén trónoló sziklaszirtből kinőtt, XII. századi lakóvár-erődítmény, ami a mai napig az alapító család egyik ágának kezében van.


Schloss Mespelbrunn

Gondosan rejtőzködő ékszerdoboz-kiskastély került utunkba, és még a szokásos nyomtávról sem kellett drasztikus kitérőt tenni, a hármas úttól szinte kőhajításnyira, egy keskeny szurdokvölgyben épült Mespelbrunn kastélya. A 600 éves évforduló emlékére bronztáblát akasztottak a kapu elé, de ezt már csak a szabadtéri színpad és a valószínűtlenül, már-már a hdr-ek világát idéző képeslap-beállítás után láttuk csak meg.


Lohr am Main

A pályáról Würzburg felé tértünk le egy kis vidéki levegőt szívni és igen meglepődtem, amikor keresztülvágtunk a Majna-parti nagyvároson, mert kb. olyan, amilyennek Budapestet mindig is látni szerettem volna: nem túlzsúfolt, kellemesen hegyes-völgyes panorámájú, remekbe szabott folyóparttal, itt-ott beépítetlennek hagyva, teret engedve a természetnek... Az emberléptékű, századforduló tájékán felfuttatott város a még élhető kategória, gyorsan fel is vettem az alaposabban megnézendők listájára.


Nem álltunk meg, a mai napra egy másik Majna-parti település lett megcélozva, a nagyságrendekkel kisebb - és jóval korábbi századok hangulatát őrző - Lohr am Main.

Load up on guns and bring your friends