2009. július 25., szombat

Lengyel Kupa, Siepraw

Összetörten ébredtünk a nyikorgó, hepehupás ágyban. Megreggeliztünk (ez volt a szálló legjobb szolgáltatása) és mentünk a verseny helyszínére. Sajnos, az út le volt zárva, így a puskát kirakni sem volt lehetőségünk, összepakoltunk hát mindent a versenyzői parkolóban és gyalog mentünk végig a mező mellett, míg el nem értünk a verseny helyszínére.


A belövőpályán próbáltam nagyon figyelni és egészen rendesen a helyükre mentek a találatok. Csak reméltem, hogy nem azért, mert ösztönösen ráemeltem már mindenre... A hunteres lövők mind fekve lőttek be, én pedig elhatároztam, hogy ezentúl minden versenyre elviszem a bipodot, mert a Bajor OB-n is milyen jó lett volna arról belőni a lövészdobozzal való szerencsétlenkedés helyett, és most sem ártott volna. De ez sajnos mindig csak a következő verseny helyszínén jut az eszembe.

2009. július 24., péntek

Lengyel Kupa, Siepraw, 0.nap

Mivel csak kicsivel Krakkó alatt lesz a verseny, 380 km körül volt az út. Végig én vezettem, és az egyetlen esemény az volt, hogy Szlovákiában bemértek a rendőrök 66 km-rel a lakott terület után prérin, ám még a táblán belül. Ági beszélt a fickóval angolul, mutatta a menőkén a 60-as limitet (még régi térkép volt benne), vágta az ártatlan képet és végül lyukat beszélt a hasába: a jogsielvétel és 30-50 eurós büntetés helyett szóbeli figyelmeztetéssel tovább mehettünk :-)

Kora délután érkeztünk meg a verseny helyszínére. A légifotó alapján bementem egészen a szervezői parkolóig, pár autó állt ott. Folyt a pályaépítés, a csapat másik fele az asztaloknál ült és beszélgetett. Néhányan rögtön fel is ismertek, csokival kínáltak és angolul beszélgettünk velük. Nagyon szép környéken lesz a verseny, kis tavak is vannak, ezek felett kell átlőni.

2009. július 23., csütörtök

Készülődés Siepraw-ba

A hétvégén lesz a Lengyel Kupa következő fordulója, amire Radek meghívott még a múltkor. A legutóbbi botrányos Magyar Kupa forduló után úgy döntöttem, hogy egy ideig takarékra teszem a hazai szereplésemet és körülnézek lengyel földön.

Nagy nehezen sikerült szállást foglalnunk. A Ski Hotel, amit Radek ajánlott, sajnos kiesett, mert nem beszéltek sem angolul, sem németül. Az interneten kerestem Krakkó környéki szállásokat és végül tizenpár kilométerre, Glogoców-ban találtam egyet, ahol tudtak angolul és volt is szabad szobájuk. Nem is drágán, 120 zloty kettőnknek egy éjszaka.


Utána alaposabban végignéztem a lengyel verseny weboldalát, és a háttérképből valamennyire látható, milyen lesz a helyszín. Alapvetően sík, ritkásan fás terep. Találtam róla egy légifotót is, amin a legaggasztóbb az, hogy a versenyzők parkolója jóval távolabb van a pályáktól, és gyalog kell cipelni a puskát odáig. A pályák egy szanaszét ágazó út mentén vannak, félig erdős, félig nyitott részen.

2009. július 9., csütörtök

Kerti örömök

Néha le sem merek lépni a nyugati teraszról, mert akkor garantáltan egy-két órát kint szöszmötölök a kertben... Bár megfogadtam, hogy szigorúan ágyásról ágyásra haladok, hogy valami látszatja is legyen a munkámnak, de azért mindig akad itt is, ott is egy-egy oda nem való gaz eltávolítása, és olyankor óhatatlanul ott ragadok...


Ez a szélmalomharc gyomolás ebben a talajban leginkább a Nagyapó & a répa c. tanmesére hasonlít azzal a különbséggel, hogy én egyedül küzdök vele és a végén még csak meg sem ehető a kirángatott végeredmény! =8O