2011. április 30., szombat

Bárányfelhők

Ha a Nefta Classic miatt nem is, de az oda- és a hazavezető út miatt már megérte eljönni. A verseny után még igen szép idő volt, hát kanyarogtunk egy kicsit a környéken és fotóztunk víztározót, birkákat, zöld domboldalakat és gyönyörű tájakat.


NEFTA Classic, Emley Moor, 1. nap

Ha egy angol lövő csak egyetlen versenyen vehetne részt egész évben, a legtöbben ezt választanák. Idén rendezik meg 21. alkalommal az északkeleti régió, a NEFTA nagy versenyét. A legtöbb angol versennyel ellentétben, amelyekhez szövetségi tagság vagy akár kvalifikáció is szükséges, ez a verseny nyílt, csak időben kell rá jelentkezni, mert hamar betelnek a helyek.

Maga a verseny két napos, mindkét nap 40 FT és 40 sziluett célt kell meglőni. Az FT-célok a szokásos angol nehézségi szintűek, 4 álló és 4 térdelő céllal, itt-ott a határ fölé is kihelyezve. A sziluettek a nemzetközi távokon vannak kirakva (csirke 18 m, disznó 28 m, pulyka 33 m, kos 41 m). A versenyzőket párokba osztják és ezek a párok együtt lövik végig a két napot. A társaság három turnusba van osztva, egy FT, egy sziluett és egy pihenő forduló jut mindenkinek, naponta más-más időben kiosztva. Emiatt mindig van egy nagy társaság, akik piknikelnek, sokan hozzák a családot is. Folynak az adásvételek is, hiszen az egész országból összegyűlnek itt a kollégák.

2011. április 29., péntek

The Royal Wedding

Mivel a királyi családi esküvőt tévé és érdeklődés híján nem követjük végig, így marad egy képes beszámoló azoknak, akik ilyen formában is látni szeretnék a részleteket: a Flickr albuma elég komplett fotósorozatot közölt a világra szóló eseményről, nehogy bárki bármiről is lemaradjon...


Egy biztos: Princess Catherine elég tökös csajszi, amiért belevágott a nagy kalandba. Ráadásul kibuliztak hozzá egy plusz hivatalos munkaszüneti napot is, bár ebben a két hétben ha lesz összesen öt munkanap, akkor sokat mondok. Kicsit összesűrűsödtek idén az ünnepnapok: Good Friday, Easter Monday, Royal Wedding Day, May Day. :D



Forrás: The British Monarchy's Photostream
Daily Mail

2011. április 26., kedd

Linkajánló

Palántázási időszak van, egy japán oldalról kicsit másképpen: http://www.koshikawachi.com/gallery/01mn

Két blog mára, az egyik lazább, a másik meg régi, de megéri nézegetni mindkettőt:

http://plantsnrocks.blogspot.com/
http://bettycozycorner.blogspot.com/

Virágok - kicsit másképpen...

Dekor-blog meg virágkötős, etc., nagyon jó képanyaggal, a minap kerestem valamit, aztán beléjük boltottam: http://saipua.blogspot.com/

http://www.ariellaflowers.com/index.php?/details/green-and-white/

2011. április 24., vasárnap

Dunge Valley Rhododendron Garden

A Peak túloldalára képes voltam elráncigálni az uramat, hogy ezt a kertet is láthassam végre: a nagyon jó marketing-képességgel megáldott tulajdonosai ennek a magánkertnek olyan hírverést csapnak és olyan szép fotók készülnek róla, hogy az ember hajlamos némiképp túlzó elvárásokkal érkezni a helyszínre, a félig kopár és smaragdzöld füves dimbek-dombok és komoly hegyvonulatok között egy valóban eldugott kis szurdokvölgybe.


Ez a hazahozott Apricot Fantasy:


... a teljes sztorit pedig majd nyomtatásban. :D

A kert hivatalos oldala: Dunge Valley Rhododendron Garden

2011. április 22., péntek

A Föld Napja

Már harminc éve minden évben április 22-én a Föld Napja alkalmából egy-egy zöld szervezet megpróbál jeleskedni a figyelemfelhívásban, hogy csak egy gólyóbisunk van, amin élhetünk... Ez többé-kevésbé egy napig hír, majd utána másnap már minden megy tovább, a régi kerékvágásban. Ez nem az a hely, ahol érdemes lenne szónokolni, de aki tud, az gyűjtsön szelektíven szemetet, komposztáljon, amit lehet, és ne használjon több vizet, mint amennyit nagyon muszáj... Ha csak egy tízemeletes háztömbnyi panellakó természetkímélőbb fogyasztását vesszük alapul, kb. már ekkora léptéknél is látszik, hogy ez a sok kicsi milyen sokra is megy hosszú távon... És ha egy ember már csak egy fát is elültetett ennek a napnak az emlékére, akkor már igen sokat tett a Föld élhető bolygóként való megtartásában.

A Gugli keresőjét pl. azért is szeretem, mert egy-egy jeles napra mindig saját tervezésű ikonnal hívja fel a figyelmet, hogy ez a nap más, mint a többi... A mai így nézett ki, az eredeti animgif-ben volt, csak lefagyasztottam:



Ehhez képest egyébként Nagypéntek is van, és lehet, hogy ez az idealistáknak fontosabb, mint a materialistáknak ez zöld-kék gömb itt, az orrunk előtt. Itt, a UK-ben Good Friday szabadnap, úgyhogy nyitva tartó postát nem találtunk, de előtte még csak gyanút sem fogtunk, mert a közért ettől függetlenül nyitva van, friss bagettet ma is lehet kapni, szóval ünnep ide vagy oda, ettől nem áll meg a világ...

A hivatalos ünnepnapok és 'Bank Holiday'-ek listája egyébként itt található: http://www.direct.gov.uk/en/Governmentcitizensandrights/LivingintheUK/DG_073741

2011. április 20., szerda

Palántaszezon

A kavicsos udvarban formálódó dézsakertet színesítendő, még hó elején beindítottam a palántázási szezont. A fürdőszoba ablakpárkányát keltetőnek használva 6-8 féle egynyárit és évelőt szórtam el, hogy minél nagyobb tömegben minél hosszabb ideig virágzó növények vegyenek körül itt is. Úgy tűnik, ezen a klímán nem kellett volna merő óvatosságból ennyit várni: már március elején bátran lehet vetni, hiszen a kelésre is egy-két hetet illik rászámolni és itt az éjjeli, talaj menti fagyok is legalább egy hónappal hamarabb szűnnek meg.


2011. április 19., kedd

Lea garden

A Peak egyik aprócska gyöngyszeme ez a rhododendron-kert, kíváncsi szemek elől jól elrejtve, egy fenyőerdőkkel körbeölelt hegyoldalban található, még Matlock városán kívül. Az angol táj örök változatossága még ezen az alig negyed órás úton is döbbenetes: tópart, lankák, majd egy fennsík, azután egy már lombosodó erdő után beérünk az igazi hegyek-völgyek közé, majd pár nyakatekert, keskeny, egy nyomtávos út után leparkolunk a bejárat mellett.


A kerthez vezető utcácskát az elmaradhatatlan barna tábla jelzi, de amúgy is eltéveszthetetlen: a már nyíló rhodik szegélye, mintegy ízelítőnek mutatja már, hogy mi vár bennünket odabent.

Kicselezni a meszesgödröt...

A kertészetekben így, tavasz táján kelletik magukat a Pierisek a lángoló új hajtásaikkal, a Kalmia és a Skimmia többféle fajtája a gyönyörű, itthon szinte ismeretlen virágzatukkal, az Enkianthus a kis harangocskáival. Ráadásul egy-két, ritkább és kényesebb hamisciprus, esernyőfenyő, aranyfenyő is beleesik a szórásba, és csak akkor döbbentünk rá, hogy valami nem stimmel, amikor már hazahoztuk és elvermeltük, majd a neten alaposabban utánanéztük az új szerzeményeknek. A csodás új jószágaink pár hónapon belül óhatatlanul keményen klorotikus tüneteket fognak mutatni. Először ráfoghatjuk a holland-olasz import növények magyar klímára adaptálódási folyamatának, de egy idő után, legkésőbb nyár végére ki fog lógni a lóláb...

Ezt a remek kis képes összefoglalót a Sulinet oldalairól emeltem át és egész jó keresztmetszetet ad a Mo-i talajtípusokról:


2011. április 14., csütörtök

Útközben

Majdnem két napot utazni, azt megelőzően négyet pakolással és dobozolással eltölteni nem éppen leányálom, de ezzel is megvolnánk... A növények ugyan megsínylették a 110-es menetszelet a kiszakadt ponyvával, tehát kis híján idegrohamot kapok, amikor két nap szumma egy óra alvással súlyosbított állapotban meglátom őket, amint lepakolják a szállítmányt, de a lényeg, hogy élnek, és talán rámegy az egész szezon, hogy rendbe jöjjenek, de itt vannak velünk újra. :)

Most már valóban elindult valami, fut az ekhós, illetve esetünkben ponyvás szekér a célja felé, át a jól megszokott európai főútvonalon, és kisebb-nagyobb bakikkal bár, de célhoz érünk. Bár nem direkt, de láttam a Csalagút bejáratát is, valamint beszélgettem belga rendőrökkel, autópálya-felügyelőkkel, németül kérek kávét és franciául benzint meg baguette-et, miközben az egyetlen iható verziót, az espressót szürcsölgetve azon meditálok, hogy idegennyelvében él a kozmopolita ember...

Aki először vág neki az útnak, annak pár jótanács: legalább 100 szavas szókészletet halmozzon fel németül-angolul, mert adódhat probléma, ha nem tud legalább kézzel-lábbal egy idegen nyelven.

Tankolni német nyelvterületen nem a pálya mellett, hanem azt elhagyva, az első faluban kell, nyitvatartási időben. Estétől reggelig csak a pálya mellett van nyitva tartó kút, a többi helyen kártya, amit vagy elfogad adott állomás, vagy nem.

Belgáknál 3-4 éjjeli kút van az egész etapon, tehát érdemes megjegyezni, hol lehet benzinhez jutni. Tankolás esténként: kártyával a helyszínen; a kút mellett közvetlenül található készülék egy magasabb összeget zárol a számláról, aminek fejében tele lehet tölteni a tankot, majd a tényleges fogyasztást visszaszámolja, így csak a megfelelő mennyiségért kell fizetni. A személyes, készpénzes fizetés a következőképpen megy: a shopban _előre_ kell fizetni, a szükséges benzinmennyiséget megsaccolva, majd tankolás után újra becaplatva elkérni az esetleges visszajárót.

Franciaországban Mission Impossible éjjel tankolni, a kompállomás előtt van csak személyzet a kútnál, másutt sehol, ott kp-ban és kártyával is elfogadják, de egy zárva tartó kúton csak az olajtársaság saját kártyájával vagy francia dombornyomott hitelkártyával tölthető tele a tank, mással kár is próbálkozni...

Az átlagsebességre is érdemes odafigyelni, mert 90-96 km/h között adja a legjobb fogyasztást, így akár egy tanknyi is megspórolható a komótos tempóval.

Valamint ha az embernek van egy kevés szabadideje, és nem csak átvágtatni akar Európán, akkor érdemes Ausztriában nem a fizetős autópályát, hanem a Duna mellett kanyargó főutat választani, ahol annyi Dunakanyart láthat, amennyit csak akar, ráadásul egy rakáson. Ezek után Passauba beérve, a belváros megtekintését nem elmulasztva lehet kicsit csemegézni a Németországban kirakott barna turisztikai táblák kínálatából: nekünk még egyik megnézni való látványosság, falucska, óváros, kegyhely, templom vagy kolostor sem okozott csalódást.

2011. április 12., kedd

Virágözön

Még a pakolás közötti szünetekben ezerrel fotózok, amíg lehet, amit lehet...

A tóban már erősen mozgolódnak a békák, hamarosan kezdetét veszi a párzási időszak: amint nem fagy be a fenekük a jégbe, azonnal nekilátnak a laokon-szoborcsoportok élő másainak megformálásához, és szerte hallatszik a halk kurrogás, berregés, de egy hangos kvákogás még hetekig nem lesz hallható ilyenkor.



2011. április 11., hétfő

Tófenntartás

Amikor a tóra, mint kertépítészeti elemre terelődik a szó, mindig azzal a makacs prekoncepcióval kell megküzdeni, miszerint a tófenntartás csak profiknak való, komplex feladat, amit mezei júzer évtizedek alatt sem tud elsajátítani. Erre szoktam felsorolni, hogy a tóval kétféle feladat van: létesíteni, majd gyönyörködni benne...


2011. április 4., hétfő

Miért szeretem?

Ez egy francia olalról mentett kép, még mindig háttérképként használom a notebookon. Miért a kitüntető hely? Mert mindig arra figyelmeztet, hogy nyáron egy ágyás milyen lehet, amikor nem színekkel és virágok tömkelegével, hanem szimplán csak a formákkal játszunk: hogy a tarka lombnak mennyi szerepet kell adni, és nem utolsósorban, hogy ne felejtsem el, hogy egy ilyen típusú ágyás télen mit sem ér...


Nézzük csak meg közelebbről: tökéletes formára nyírt gyep, szépen szegélyezve, víz, pihenőhely, kis kerti tároló, amfora-dísz, minden megvan ezen a kis helyen, ízlésesen, arányosan elrendezve. És most vetítsük ugyanezt magunk elé, mondjuk, februárban, a hó elolvadtával... Marad 2-3 örökzöld és a kopár ágyások. Plusz némi kora tavaszi hagymás és a nyírfák fehér törzse...

2011. április 2., szombat

Magnólia

A magnólia-félék (Magnoliaceae) igen kiterjedt családját néhány fajon keresztül érdemes kicsit közelebbről is górcső alá venni. Kezdjük az örök(zöld) kedvenccel, a Magnolia grandifloraval.