A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tóvidék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tóvidék. Összes bejegyzés megjelenítése

2007. június 17., vasárnap

Seewalchen és Attersee

Korán reggel indultunk és a lassan kibontakozó, opálos napsütés már Seewalchenben, a tóparton ért minket.


A városra nem is áldoztunk időt, inkább a vízparton sétálgattunk és mindenféle kacsákat próbáltunk magunkhoz édesgetni, míg mások a köreiket úszták a tóban, én meg próbáltam nem vacogva gondolni arra, milyen irgalmatlan hideg is lehet ilyenkor ez a víz - a színéből ítélve legalábbis tíz fok környékére saccoltam így, nyáron is.

2007. június 16., szombat

St. Gilgen

Visszafelé a szállásunkra tartva még beugrottunk ebbe a faluba is, a Wolfgangsee észak-nyugati csücskében. A falu semmi olyan extrát nem kínál, mint az előző párja, 'csak' egy szépen rendben tartott üdülőfalu a szokott osztrák pedantéria minden árulkodó jelével.

St. Wolfgang

A következő tóparti célpontunk a Wolfgangsee partján fekszik, és éppen eleredt az eső, amikor ideértünk, parkolót csak a település legszélén találtunk, és azt is csak hatalmas szerencsével. Mivel a falut átszelő fő közlekedési útvonalat az igen erős forgalom miatt lépésben kellett végignézni és közben az utcácskákba is be lehetett kukucskálni, a végére érve már tudtuk, hogy maximálisan megéri kivárni és ezt a kis kellemetlenséget benyelni...

Bad Ischl

A Monarchia egyik legfelkapottabb üdülő- és fürdővárosa nem véletlenül még ma is az egykori hírnevéből él: itt kézzel fogható a történelem, a századelő köszön vissza az utcákról, a paloták ablakaiból és az egész város építészetén örökre nyomott hagyott az a pompa és jólét, amit a boldog békeidők számára hoztak.

Gmunden

A Tóvidék legnagyobb települése a Traunsee partján fekszik, a belvárosa a szokásos századfordulós látvány, de a Tópart... Ezért jöttünk. :D A parton kis park évszázados faritkaságokkal, virágzó zöld virágú tulipánfa, matuzsálemi tölgyek, páfrányfenyő, és sok-sok sudárzsálya, és egy bányásztörpe a legnagyobb hegyikristállyal, amit a hegy gyomrában valaha is találtak:


A tópart csöppet sem Balaton-fíling, amiért nagyon is hálás vagyok az ittenieknek, valahogy nincsen benne semmi, ami arra emlékeztetne lépten-nyomon, hogy ez a hely a turistákra van szakosodva. Egy csónakkölcsönző azért akad itt is meg kávéház, az előbbire szavazunk kipróbálásilag, majd legfeljebb a hűs habok ébresztenek fel a capuccino helyett, ha vészhelyzet adódna...