Guns'n'Roses

Az úton hazafelé Ágicza egyszer csak megjegyezte, hogy a 'Guns'n'Roses' ugyan egy rockbanda neve, de voltaképpen lehetne a blogunk extrém tömör tartalmi összefoglalása is, ha jobban belegondolunk.

Hát, jobban belegondoltam, és az is lett, ld. balra fent.

Butterton

A mai csavargásunk a kettősség jegyében telt, a Midlands és a Peak kontrasztja azt hiszem, ezen a két településen igen jól látszik. Butterton egy teljesen világvégi kis falucska a Dalesben. Ez még a White Peak, úton-útfélen fehér-szürke kövekből szárazon rakott kőfalak, amik a legelőket választják el egymástól, birkák egymás hegyén-hátán.

Midlands - Peak District

Viszonylag sokat autóztunk ma, Kidderminster környékéről fel egészen Derbyshire-ig. Az út első felén a legrövidebb utat programoztam be a menőkébe, hogy minél több mellékúton menjünk végig. Aztán tettünk egy kis kanyart, a Peak District alsó felében, ahol nem járunk olyan sűrűn. Sok szép tájat láttunk út közben, de egészen extra dolgokat is.

Clent

Meglepve tapasztaltuk, hogy Birminghamet délnyugat felől megközelítve rendes, tisztességes hegyeket is találtunk, sőt, egy igen ritka természeti csodát, erdővel szegélyezett hegyi települést sikerült kifognunk. Nem is tudom, utoljára mikor láttam ilyet...

MFTA Winter League 9, Harriers

7-15. hely - 28/30 pont - 93,3% (max. 30)
Találati arány: Álló 100% / Térdelő 100% / Ülő 92%

Sokat haboztam, egyáltalán elmenjek-e erre a versenyre. A Harriers ugyanis az a klub, ahol mindig igen rossz eredményeket lőttem, utólag mindig volt egy olyan érzésem, hogy na ide is kár volt leutazni, ráadásul ez a tőlünk legtávolabbi Midlands-i versenyhelyszín. Bezzeg, amelyik itt van a szomszédunkban, negyed órányira tőlünk, ott a hó miatt elmaradt a verseny pár hete, és helyette mehettünk a Harriers-hez.

Came(llias) - back with a vengeance :)

Angolul tudóktól elnézést az inadekvát szóviccért, de valami ilyesmiről fog szólni a poszt... :)

Tavalyelőtt (döbbenetes leírni, olyan tűéles és friss az emlék, mintha tegnap lett volna), szóval amikor még Shropshire-ben múlattuk az időt, Bridgnorth-ban az egyik áruházlánc polcain noname kaméliákra lettem figyelmes, amik kis képecskékkel felcetlizve kellették magukat két-három ágacskával, itteni pénztárcákhoz mérten igen jutányos áron. Választottam egy életerős, szépséges példányt a szomszédasszonynak, mert ilyet Mo-n nemigen kap, és úgy gondoltam, magamnak majd ráér, az az összeg akkoriban másra jobban kellett...

Szótlan szombat

Ez az a hang... a hang (drum), a hárfa mellett számomra a legtökéletesebb hangszer, pedig még tíz éves sincsen - a technika maga viszont egyidős az emberiséggel... "I didn't know you could make such amazing music by smacking a UFO with your hands...." :D

Fun Shoot edzőverseny a Castle-nál

1. kör: 35/40 pont
Találati arány: Álló 83% / Térdelő 100% / Ülő 86%
2. kör: 33/40 pont
Találati arány: Álló 75% / Térdelő 100% / Ülő 81%

Kellemes gyakorlóidő volt ma, kétszer is végiglőttem a pályát. Közben pihenésképpen sziluetteket lőttem. Csak egy enyhe szellő fújt, de néha felerősödött. Érdekes módon, nem ekkor volt a legrosszabb lőni, hanem amikor nem tudta eldönteni, merről és mennyire fúj, az egyik 50 méteres célra tízszer is rálőttem, mire sikerült végre ledöntenem. Aztán a következő pályán meg két hasonlót is elsőre.

A virtualitás diszkrét bája

Szeretem szemmel tartani, más kollégáknál milyen is a virtuális valóság. Azt már elég régóta látom, hogy a legjobb megoldás még mindig egy játékkonzolra fejlesztett virtuális 3D progi lenne, valami olyan végeredménnyel, amit a Cryengine v. a Speedtree tud, de egy 3D StudioMax és VRay kombó sem lenne rossz, és megint lehetne tanulni valami újat... :D

Az egyik magazin weboldalán ráakadtam egy kurzus-hirdetésre, méghozzá a googlesketchup-hoz, hát ránéztem, miket is tudnak és ki is tartja az igen borsos árú tanfolyamot. Elég disszonáns, amit a Sketchup Picasa-oldalán és amit Luciano-nál a portfolióban a Masterclass alatt láttam, a mai poszt illusztrációi tőle vannak: http://www.lucianogiubbilei.com/

Elámul a világnak az ő dolgain

Úgy esett a minap, hogy kikapcsolódásként ránéztem Deansdale blogjára, ahol kompakt kis definíciót írt le az antifeminizmusról. Ott találtam egy új kommentelőt, aki éppen azon örvendezett, hogy rátalált erre a blogra, mert nőként ő is nagyon hasonlókat gondol.

A Castle királyai

Újabb cikk jelent meg, amiben én is ott vagyok, mégpedig a következő lényegre törő címmel:
A Castle királyai (Airgun Shooter Magazine, 2012/03).

Kapunk egy kisnyulat

Reggel Ágicza rémülten kiabált ki a konyhából, hogy jöjjek azonnal, mert ezt látnom kell. A padlón egy kisnyúl feküdt, kb. fele akkora, mint Nyafika. Mondjuk, nem láttuk, melyikük hozta be, de ismerve Tappancs öreges mozgását, ő legfeljebb lesből tudta volna elkapni, mint a madarakat, amiket beszorít a sövénynél, úgyhogy Nyafikának tulajdonítottuk a diadalt*.

Ticknall

Calke Abbey közvetlen közelében fekszik ez a kis falucska, és valahogy itt a kő és a téglaépítészet határán igen bájos kis házikókat róttak össze a népek az elmúlt évszázadok alatt.

A régesrégi templomból maradt két fal, az újabbat, talán a viktoriánus időkből származót távolabb húzták fel a temetőkertben, de ez is zárva volt, vasárnap délután már ne akarjon senki templombelsőket nézni. :P.

Ashby de la Zouch

Aztán egy barna táblát követve eljutottunk Ashby de la Zouch-ba (ejtsd: zús, amint ott megtudtuk). Itt egy középkori kastély romjai találhatóak. Fontolgattuk, hogy bemenjünk-e, mert hogy belépőt szedtek ehhez is, de ugye az az eső utáni, bodros-felhős napsütéses idő volt, másrészt fel lehetett mászni a romok tetejére is, hát nem volt kérdés a bemenetel.

Atherstone

Tipikus kisváros a Midlandsben, középkori városmaggal, ezen át vitt az út versenyre, hát visszafele jól megnéztük. Ha a táblán olyat látunk, hogy 'Historic market town', akkor olyan nagyon nem foghatunk mellé.

MFTA Winter League 8, Purley Chase

5-8. hely - 25/30 pont - 92,6% (max. 27)
Találati arány: Álló 50% / Térdelő 50% / Ülő 89%

Ez is 'shotgun start' rendszerű verseny volt, vagyis egyszerre kezdte minden lövő, nem folyamatosan kapcsolódtak be a versenybe. A délelőtti fordulóba jelentkeztünk Ágival, hogy utána legyen még időnk nézelődni, ami tökéletesen be is vált, remek idő volt és sok szépet láttunk, ld. a külön bejegyzéseket. Ma is jó szeles idő volt, de itt a Purley-ben mindig jól ment a lövészet.

Tél apó karma

A tél amilyen gyorsan jött, szerencsére olyan hamar el is tűnt, látszik, hogy senki nem akarta marasztalni... Mivel itt, Angliában ez már a harmadik, délen extra hidegeket ÉS az egész országban 5 cm-nél több havat hozó tél, a kertbarátok lassacskán kezdenek rádöbbenni, hogy a klímaváltozás őket is érzékenyebben érinti, mint azt szerették volna. Hiába a Golf-áramlat, egy-egy sarkvidéki levegőt hozó fronttal úgy látszik, már ez az óceáni klíma sem bír el.

Canting error tesztelés

Ez a különös testtartás - minden látszat ellenére - nem a speciális olasz pályaépítési módokhoz kifejlesztett legújabb FT-lövőpozíció, hanem a canting (vagyis a puska oldalra dőléséből eredő) hibát vizsgáltam egy egyszerű kísérlettel. Valamikor 2007-ben már csináltam hasonló teszteket, de mivel erről komolyabb cikket tervezek írni, csináltam hozzá némi ellenőrző tesztet.

Krizantémok újra

Vagyis megint mum-ok, ahogy az angolok rövidítik... :P Némi szerencsével vágott virágként vett krizantémokat is gyökereztethetünk, ha nem hűtőházi példányt sikerül kifogni, amiben már alig van élet.

Akkutöltő túra Ashover körül

Amilyen remek akkumulátor van Cliókában, hogy még fél év állás után is beindult, olyan vacak a Laguna akkumulátora. Ági két-három hete használta utoljára, és ma ahogy mentem volna a postára, már csak kattogott a műszerfal. Mindegy, a postára elmentem inkább Cliókával, aztán bebikáztuk és így csak beindult. Azt elég fantáziátlannak tartottam, hogy csak úgy járassam a motort az udvaron negyed órát, amíg töltődik valamennyit, ezért rövid túrára indultam a környéken, hogy lássam, tényleg vége van a télnek.

Lock-time tesztelés

(Measuring the lock-time of different air rifles, in English language see here.)

Írta: Fekete-Móró András

Bevezető

Amint talán tudjátok, az elmúlt napokban leteszteltem különböző puska és lövedék kombinációk elsütési idejét. Célom az volt, hogy lássam a különbséget az elterjedtebb puskatípusok között, és hogy kiderítsem, mekkora a jelentősége ennek a különbségnek.

Tisztázzuk már az elején, hogy ez nem azonos azzal, amit általában a tűzfegyvereknél 'lock-time' néven ismer a szakirodalom, vagyis az elsütőbillentyű kioldásától az ütőszeg lecsapásáig terjedő időt. A mi sütésidőnk a teljes idő, amit a lövedék a puskában tölt az elsütéstől amíg el nem hagyja a csőtorkolatot. Teszünk rá, mikor és mit csinálnak azok a kis alkatrészek ott bent, hogy mozog a dugattyú, a levegő, szelepek és lövedék – minket csak a teljes idő érdekel, amíg a mozgásunk még hatással van a lövedékre a lövés leadása után.

Lock-time test results

Written by
András Fekete-Móró
Architect, born in 1971, now living and shooting in the UK
FT Hungarian Champion 2008-2009, World's 6th in 2010 / 9th in 2012


SUMMARY

Measured with a simple test how much time the pellet spends in the rifle from releasing the trigger until leaving the muzzle, and measured the human reaction time in different ways. Found that lock-time is negligible, compared to our own reaction time.


INTRODUCTION

As you may know, I've been testing the lock times of different rifle & pellet combinations in the last few days. My goal was to see what is the difference is between the most used rifles and a further goal to see whether this is important at all.

Let's make it clear that this is not the same lock-time as in the firearms, where lock-time means the time from the trigger release to the strike of the firing pin. Our lock-time is the total time what the pellet spends in the rifle before it leaves the muzzle. We don't give a damn when and what those small parts do inside, how piston, air, valves and pellet move – we're chasing only the total time while our movements can still affect the pellet after the shot release.

Két fél

Azon morfondíroztam, miért is jó, ha két, homlokegyenest ellenkező tevékenységgel szeret két ember egymás mellett szöszölni. Az egymást kiegészítő rendszer működőképességének egyik frappáns bizonyítéka a csirke-alkatrészek kölcsönösen előnyös elosztása mellett a lövedékes dobozként már kiszolgált, de magtárolóként új életre kelt dobozkák egyre gyarapodó száma:

NEFTA Winter League 9, Redfearns

10-13. hely - 28/30 pont - 93,3% (max. 30)
Találati arány: Álló 75% / Térdelő 100% / Ülő 96%
Újdonság a puskán: felszereltem a lejtésmérőt, és az újonnan elkészült, állítható magasságú elsütőbillentyűvel lőttem

Ma folytattam a tegnap elkezdett tesztet, amíg az első fordulót lőtték, a belövőpályán felállítottam egy mérőállást és igyekeztem minél több fajta puskát bemérni. Szépen gyűltek is a delikvensek, sorra pipálhattam ki az ismertebb puskafajtákat, végre megmérhettem több rugós puskát is, érdemes volt kijönnöm. Még szerencse, hogy külön szóltak nekem, mert a nagy méredzkedésbe' majdnem lemaradtam a második fordulóról.

Szótlan szombat

Egy kis ízelítő belőle: Yasmeen's Song és Oceans Rising

Fun Shoot edzőverseny a Castle-nál

26/30 pont
Találati arány: Álló 75% / Térdelő 100% / Ülő 86%
Újdonság a puskán: felszereltem az új lejtésmérőt és visszakerült a méhsejt árnyékoló is, újabb rugós billentyűt próbáltam ki

Még mindig hó borította a tájat, de nem volt olyan vészes, mint tavaly. Nem voltunk túl sokan a klubban, elég könnyű pályát is raktak ki, ettől függetlenül 4 hibát is összehoztam. Érdekes, hogy mindet átlagos célokon (39-44 méteres ülők és 24 méteres álló), miközben az 50 méteres ülőt és a 37 méteres állót gond nélkül leszedtem. Elvittem magammal a laptopot, és néhány sporttárs puskájának a lock-time méréséhez is készítettem felvételeket.

Elvonási tünetek

Ha már a műanyag tálcás kekszes és péksüteményes dobozokról is a palántanevelés jut eszembe, akkor vagy nagyon tél van, vagy nagyon ideje elkezdeni a palántázási szezont... Utóbbira voksoltam, mielőtt megint elkap az ideg a hó miatt, és elkezdtem szortírozni a meglevő magokat.

Először is, be kell hozni egy egész zsák tömbbe fagyott virágföldet ahhoz, hogy egyáltalán neki tudjak állni valaminek (mondtam már, hogy utálom a telet?), illetve amit lehet, elrakok a megszokott módon.

Hócsapda

Ide is elért a tél, hogy maradt volna ott, ahol szeretik... Kaptunk a nyakunkba vasárnap 10 centi friss havat egy adagban, és tegnap már sószóró-hókotró is járt az úton.

Talán fellendül a közeli multi és a barkácsüzlet hólapát-forgalma is, bár ahhoz a felkészületlen népeknek először keríteniük kell valamilyen eszköztt, amivel ki tudják magukat ásni, hogy egyáltalán a boltba eljussanak a hólapátért... Róka fogta csuka a 22-es hócsapdája.

A rigófélék megszállták az almafa alját és degeszre tömték a bendőjüket a lehullott almával. 30-40 madárka pár nap alatt eltakarított mindent, mára már csak az üres héjak maradtak. Hogy az almában mennyi kalória van, nem tudom, de legalább pár tollas gombóc a segítségével átvészel néhány igen hideg éjjelt.

Tempó

Mivel nem először és szerintem nem utoljára fordul elő, hogy kalandjaink megírásával nem tudunk lépést tartani, ezért rendszeresítettünk egy erre való tag-et, hogy senki ne maradjon le semmiről... :P

Az 'újak' mindig az éppen frissen feljegyzett, de értelemszerűen nem túl régi városlátogatások, úti élmények gyűjtőhelye lesz, és abban a tempóban kerülnek ki, ahogy időt tudunk keríteni a megírásukra. Jelenleg András legutóbbi útjáról került ki egy adag bejegyzés, de más is található lesz még itt: újak

H-idegelő

Csak mert ott nagyságrendekkel rosszabb lesz a hideg, mint itt... Na de ne vágjunk ennyire a közepébe.

Ma reggelre centis jégréteg éktelenkedett a virágok alátétjeiben, kopogósra fagyott a föld a cserepekben, valamint az árvácskák szélütött, fonnyadt romokként kókadoztak a fel-feltámadó szélben: egy-két fokkal mélyebbre süllyedt a hőmérséklet, mint amit előre jeleztek.... Fenébe. A közelítő még nagyobb hidegekre való tekintettel becuccoltam pár fagyérzékeny tavalyi magoncot is a télikertbe, ott talán épp, hogy csak fagyni fog, a mínusz négy-öt előrejelzett fokokat inkább nem szeretném megkóstoltatni velük, ahhoz még túl fiatalok...

Egész idáig kint volt a gardénia is, ami alapból bírná -10-ig is, de én igen parás vagyok, - talán okkal - ha a teleltetés szóba kerül. A télnek jobban ellenálló fajtája, a 'Kleim's Hardy' inkább lenne való kültéri tartásra, mint a sima G. jasminoides.

Kép innen: tinytreasuresnursery.com

Ha ez a közép-európai mediterrán ciklon jön és tarol, akkor minden, amit a hó nem takart be és nem z5-re van hitelesítve, az vele fog menni. Azok a területek pedig, amik hómentesen megússzák az ottani légköri (v)iszonyokat, talán  egy kicsivel jobb helyzetben várhatják a derült, kisugárzásos éjjeleket. Illetve nem várják, de úgyis jönni fog...

Egy biztos: most nagyon nem lennék senki kertbarát helyében a Kárpát-medencén belül, mert ha minden igaz, akkor a rettegett '87-es jellegű, sarkvidéki -25-ös paplan fog ott a következő bő egy hétben mindent vinni, amit csak elér, és nem hogy a marginálisan téltűrő növények vagy a rózsák föld/hótakaró feletti részei, de a szőlő és a barack sincs tőle biztonságban...

Cikk

Megérkezett a Kertbarát magazin tiszteletpéldánya! Ez Magyarország legrangosabb kertészeti magazinja, ahol egy éven át tartó cikksorozatom fog megjelenni.

Az első, a Hyde Hallról szóló történeti áttekintő cikkem négy oldalon, bő képanyaggal fűszerezve itt olvasható: 2012. évi 1-2. szám, 18-21. oldal. Ízelítőnek az első bekezdés elérhető a magazin weboldalán is: tallózó

Akit viszont inkább az apró részletek és a kert jelenlegi állapota és a személyes benyomásaim érdekelnek, annak ide tettem fel a teljes sztorit és képanyagot: RHS Hyde Hall