2011. május 28., szombat

Wilmcote - Stratford

Dél felé tartva újból átvitt az utunk Stratford upon Avon-on és a mellette levő Wilmcote-on.



Stone House Cottage Garden

A név némileg félrevezető, ugyanis nem egy kőház köré telepített vidéki kertről van szó, hanem Stone településen fekvő téglaház, és az azt körítő farm téglaépítményei köré álmodott parasztkertről - már ha a cottage garden-t ilyen póriasan le lehet fordítani. Lényeg, hogy érkeztünkkor nem csak a nyitva tartás volt kifüggesztve, hanem az NGS nyitott kertek táblája is, úgyhogy duplán jó volt az időzítésünk. :)


A tavaszi fő attrakciót adó lilaakác-lugas virágzása sajnos már lefutott, a többi ágyásdísz meg még nem indult meg, úgyhogy a tulajdonos hölgy, Luisa erről is mesélt, és hogy a tél milyen rémesen hideg volt ismét, úgyhogy az ágyásoknak extra sok idő kell ahhoz, hogy idén is összeszedjék magukat és régi fényükben pompázzanak.

Haselor

A Midlands egyik teljesen tipikus kis falucskája a dimbes-dombos táj kellős közepén, amin csak átmentünk - volna, ha nem ragadja meg az uram fantáziáját az a néhány kidőlt-bedőlt falú kis házikó, amit láttunk a főutcán. Nosza, motor leállít, fényképezőgép előszed, és a napos időt kihasználandó sétáltunk egyet a környéken.


A település nem lehet több pár száz lelekesnél, de van helyi általános iskola és úgy tűnik, a helyiek legalább annyira aktívak, mint az Ashoveriek itt, a szomszédunkban: a hirdetőtábla legalábbis elég sok lokális eseményről tudósított.

Chaddesley Corbett

Nem valaki, hanem valami, pontosabban egy aprócska falu a Midlandsben, aminek a nevét a jó ég tudja, mikor hallottam legelőször, és ahogy volt, meg is jegyeztem. Verseny után ott mentünk el a jelzőtábla mellett, ami a falu irányába mutatott, és amikor beértünk az egy utcás településbe, rá kellett jönnöm, honnan is lehetett az ismeretség: minden bizonnyal a tündéri kis házikók miatt, ami nem egy fotóst megihletett.


Mi is szétnéztünk hát tüzetesebben, és lementünk hátrafelé, az allotment-ekhez is, ami a falu határában van, a főutcányitól mintegy ötven méterre.

2011. május 24., kedd

Ashford in the Water

A hozzánk közelebb levő, még szelídebb White Peak-be néha bemerészkedünk egy-egy nap erejéig, és mindig valami érdekeset sikerül kifognunk, hiszen nem csak a hegyes-völgyes, zöld szőttes, birkapettyes táj, de a kis falucskák is soha nem szűnő élményekkel szolgálnak.


Baslow-ban kezdtük, ami egy mi szemünkkel nézve elég forgalmas település a Peak-et átszelő fő közlekedési útvonalon, de van egy-két bájos részlete, mint pl. a folyópart, és az azt övező néhány házikó...

2011. május 23., hétfő

Növényajánló


Cedrus deodara 'Aurea'

Fotó innen: Havlis

Az arany cédrus és ennek különféle variációi a kert olyan attrakciója, amitől a tűlevelűeket csak valamenniyre is kedvelő ember nem szívesen fosztja meg magát. A fajta USDA Z7a télállóságú, tehát fagyzugokban igencsak rezeg a léc, mert csúcsrügyei legalábbis sérülnek/elfagynak egy-egy -20C°-os hidegbetörésnél. Ezekre a helyekre nemesítették ki a himalájai cédrus legtéltűrőbb változatait, a Paktia-csoportot (USDA Z6). Ezen belül habitusra a 'Paktia' tud hasonlót, a kisebb növésűekből pedig a már csoporton kívüli 'Golden Horizon', ami nem nő 3 m-nél nagyobbra, így kiskertekben is ideálisan tartható.

Az alapfaj a Himalájában őshonos, 1000-3,500 m tengerszint feletti magasságból származó, 4-5 méterre növő örökzöld tűlevelű fenyőféle, fiatalon keskeny kúp alakú, felnőtt korban kiszélesedő, jellegzetes koronájú. Ágai vízszintesen helyezkednek el, bókoló hatásúak. A merev tűlevelek ~5 cm hosszúak és sűrűn, 20-30-as csomókban helyezkednek el. A kérge sötétbarna, közel fekete, a fiatal fáknál sima, majd idővel egyre mélyebben barázdált. Ebből elég sok fajtát szelektáltak, többek között a "Karl Fuchs"-ot, amely gyorsan növekvő, ezüstös, kékesszürke lombú az egyik legtéltűrőbb fajta, az "Aurea"-t, amely kisebb, és kihajtáskor aranysárga lombozata nyárra élénk zöldre vált. A "Pendula" ágai mélyen bókolók, a vezérág állandó megtámasztást igényel, bár karózva sem nő magasabbra, mint 3 m. A 'Shalimar' és a 'Feelin' Blue' kék - zöld lombú, mindkettő rendkívül szívós fajta, szintén a csüngő habitusúak közé tartoznak.

Himalájai cédrus az első két évtizedben viszonylag gyorsan növekszik, az alapfaj a 8-9 métert is elérheti. Hosszú életű, szárazságtűrő faj, fája értékes árucikk. A fagyérzékenységétől eltekintve problémamentesen nevelhető a legtöbb vidéken, talajra kevéssé érzékeny, helykereséskor arra viszont figyeljünk, hogy a teljes napsütést megkívánja.