Ha csupán egyetlenegy fotót őrizhetnék meg a kertről a virtuális emlékkönyvemben, akkor azt hiszem, ez lenne az....
Eső után közvetlenül mentem ki, míg a tépázott, szürke felhők szüntelen kergették egymást. Egy, már majdnem napfényes pillanatra volt csak szükség. Számomra ennyi a nyár és a kert esszenciája.*
*Update: azóta sem változatnék rajta: ez a kép lett a kerttervezési oldalam nyitó fotója. Mert megérdemli.
0 komment:
Megjegyzés küldése