Alton - Littlemoor

Kirándultunk egyet a környéken Alton felé. Az alábbi fotó rendkívül különleges, többszörösen bárányvonatkozású: az előterében látható a barikád, míg kicsit hátrébb lompos farkáról felismerhető a báránybőrbe bújt farkas is :-)

Benne vagyok az újságban!

Klubok csapatbajnoksága (Airgun Shooter Magazine, 2011/10).

Növényajánló

Ha a leglehetetlenebb nevű növényről érdeklődne valaki, akkor bizonyosan ezt a kétnyárit ajánlanám a kedves kérdező figyelmébe:

Bucklebury

Átutazóban megálltunk ebben az aprócska faluban, és nem éppen a vásári forgatag miatt, ami a falu végén egy rét közepén álló sörsátor-sor és fél ezer ember jelenlétében nyilvánult meg, akik a sörfesztiválra jöttek egy kicsit lazítani, családostul. Azért ide is benéztünk, a felfújható, gigantikus játszóvárat sajnos csak 10 év alatt lehetett használni, úgyhogy ki is jöttünk és inkább mentünk templomot nézni.

Prichsenstadt

A hármas úton Németországon át éppen elégszer volt alkalmunk a barna táblát látni: Romantische Prichsenstadt, majd felsóhajtani, hogy ezt is meg kellene már valamikor nézni... Az időpont éppen megfelelt most egy gyors városnézéshez, így hirtelen ötlettől vezérelve letértünk a megfelelő leágazásnál, és már a komótosan feltápászkodó nap is éppen besütött a városkapun, amikor megérkeztünk.

Őszül

Szezon vége van a kertben, az első talajmenti fagyok bármelyik pillanatban már várhatók.

Gyönyörű színekben pompázik most már a lombhullatók túlnyomó része, az elkövetkező pár hét valóban szivárványszíneket fog hozni...

Végleg külföldre költözik

Na, hát ezt sem gondoltam volna... Mindig úgy képzeltem, hogy a magyar okmányaim leadása és a végleges külföldre településem hivatalos bejelentése majd egy jövőbeli esemény lesz, mikor már eladtuk a házat és az árát is biztonságos külföldi bankszámlára menekítettük, és attól fogva már tényleg csak turistaként látogatunk olykor haza - na majd akkor, mielőtt elkezdenénk a szokásos 1500 kilométeres utunkat a komphoz, majd szépen besétálok az okmányirodába és ünnepélyesen bejelentem, hogy végleg külföldre költöztünk. Majd akkor leadom a személyi igazolványomat és a lakcímkártyámat, az önkormányzati ügyintéző megszorítja a kezem és így szól: visszavárjuk, aztán könnyes szemmel még egyszer végigtekintek Zebegény főterén és aztán nagy levegőt véve, egymás kezét meghatottan szorongatva útnak indulunk Ágiczával.

Hát nem. Ezek az ostoba majmok olyan törvényt hoztak, miszerint ha bármiféle magyar lakcímem van, nem lehet a tulajdonomban külföldi rendszámú autó.