Kora délután érkeztünk meg a verseny helyszínére. A légifotó alapján bementem egészen a szervezői parkolóig, pár autó állt ott. Folyt a pályaépítés, a csapat másik fele az asztaloknál ült és beszélgetett. Néhányan rögtön fel is ismertek, csokival kínáltak és angolul beszélgettünk velük. Nagyon szép környéken lesz a verseny, kis tavak is vannak, ezek felett kell átlőni.
A belövőpálya már fel volt állítva, csak még a papírok nem voltak még mind kirakva a karókra. Felajánlották, hogy adnak pörgő célokat, de vittem három golyófogót lőlapokkal, azokat raktam ki. Egyelőre nem is lehetett lőni, mert a leghátsó pályákat akkor építették és beleestek a lőirányba, úgyhogy addig körbejártuk a pályákat.
A pályák igen változatosak lesznek: van egy adag, amiket a víz felett kell meglőni, van egy nyílt mező, aztán egy erdősebb rész, mint Dorstenben, aztán átlósan a belövőpályán is vannak célok, és van egy nyíltabb rész, elszórt fákkal. Érdekes lesz, bár a célok nem lesznek túl nehezek: mivel itt a hunter dominál, a legtöbb cél csak 40 méterig van kirakva és néhány pályán van külön cél az FT-nek, ezek a 40-50 m közöttiek. Ahol csak egy cél van, az mindenkinek közös, viszont a meglövés módja lehet eltérő, például hunternek fekvő, FT-nek normál, mint a képen is.
Ahogy épültek a pályák, a szervezők sorban lemérték a célok távolságát és egy füzetbe feljegyezték. Mondta is a srác, hogy ezt a füzetet lenne érdemes ma este meghirdetni az Ebay-en, valószínűleg jó árat lehetne kapni érte... Csak egy fehér lapra mértek, a távolabbi napsütötte céloknál ez nem működött nekik annyira, erre kölcsönadtam nekik a spéci reflektor lapomat, azzal sokkal gyorsabban haladtak.
Lassan befejezték a pályaépítést, kihúzták a zsinórokat, minden célt elláttak számmal, leverték a karókat stb., és használatba vehettük a belövőpályát.
Amíg várakoztunk, próbáltam pihenni. A talaj nedves volt a sok esőtől, de a puskatokom - ha már egy autót is kibírna - engem is elbírt, úgyhogy arra feküdtem, Ági ölébe hajtva fejemet. A puskát már korábban előszedtem, hogy alkalmazkodjon a hőmérséklethez, bár elméletileg azt is ki kellett volna bírnia, ha benne van a tokban.
Viszonylag érdekes volt a belövés. Három célt tettem ki, 20, 40 és 50 méterre és ezekre lődöztem.
20 méteren kicsit aláhordott a puska, de így is szinte mind belement a 15-ös lyukba, nem is aggódtam rajta túlságosan. A nagyobb távokon 10-es sorozatokat lőttem a vastag keresztekre, és 5-5 lövést a körökre. Ment is szépen, de félidőben, mikor visszatettem töltés után a tartályt, valami furcsát tapasztaltam: a lövések 3-4 clickkel lejjebb mentek. Aztán érdekes módon visszaálltak, így végül is a szél számlájára írtam az egészet. 20 méteren próbálgattam, nem valamiféle megfogási trükkön múlik-e a dolog, de nem volt igazi különbség. Aztán lőttem ötöt igencsak egy kupacba és alig lejjebb, majd másik ötöt a kör alsó szélébe... A térdelők és állók egész jól mentek, és érdekes módon az állóból többet lőttem a közepébe, mint térdelőből, bár az egész szórás azért térdelve volt jobb.
Nem igazán tudtam mivel magyarázni a dolgot, mert a sebesség rendben volt, annak a minimális ingadozásnak nem is lenne szabad meglátszania. A dilemma ilyenkor ugye az, hogy egyszerűen csak elmozdult a távcső a csőhöz képest és most lefelé hord pár clicket, vagy pedig lövőhibák viszik le, mondjuk a szokatlan új markolat és billentyű miatt. És nehéz eldönteni, mert ha tudom, hogy alá hord, akkor öntudatlanul is korrigálok esetleg, és egész jól lőhetek néha, szóval nem tudom. Majd holnap reggel megnézem még egyszer.
A lengyelek már pakoltak, mi ugyan lőhettünk volna tovább is, de nem akartam úgy ott maradni a pályán, hogy egyedül vagyunk, inkább összecsomagoltunk mi is. Nagy nehezen megtaláltuk a szállást, ami elég fapados volt, de legalább olcsó. Valószínűleg mi voltunk ott az egyetlen vendégek. Ettünk egy vacsorát, ami szintén olcsó volt, de kevés és átlagos, aztán a notebookon megnéztük a legújabb Harry Potter-filmet és lefeküdtünk aludni.
0 komment:
Megjegyzés küldése