A közelgő Diamond Jubilee miatt idén itt sem maradunk le a hosszú hétvégéről, elvégre a királynő 60 éves uralkodását nem lehet egy nap alatt megünnepelni... :D Összeolvasztották hát az eseményt a május végi Spring Bank Holiday-jel, június 2-5 között az országban szerte ünnepségek várhatók, sőt, külön weboldal foglalkozik a jeles eseménnyel: The Diamond Jubilee
Valami miatt az a sejtésem, az Austin erre az alkalomra is ki fog jönni egy új rózsafajtával ugyanúgy, ahogy a tavalyi világra szóló esküvőn tették...
Lassacskán azért csak kikecmergünk ebből a taknyos tavaszból, és döbbenetes, de még mindig vannak talaj menti fagyok, ami a magnóliák és az ezerszínű platánlevelű juhar friss lombján látszik a legjobban... A jácintok ettől függeltlenül nyílnak itt is, és az almafa három hét töprengés után mégis úgy vélte, kinyitja a virágait.
A tulipánok még mindig tartanak, hála a kánikula totális hiányának. Tegnap, talán február vége óta először egész nap gyönyörű idő volt és holnapra szintén ilyet jósolnak. Jó, persze, a kettő között meg megszakítás nélkül esik, 10 fok van max. és a hozzá tartozó szél miatt a kabát/széldzseki sállal az adekvát öltözködési forma. Amikor viszont 'meleg' van, akkor minden pillanatát ki kell használni ennek az égi tüneménynek, így tegnap a kertet estig pátyolgattam, aminek meg is lett az eredménye: mára éppen csak a hajszálaim nem küzdenek az izomlázzal. :P
A kamélia még virít, a télikertből lassacskán át tudok hurcolkodni végre az üvegházba, ugyanis rendbe rakják a kedvemért, sőt, a félig düledező fészert már helyreállították, lefestették és birtokba is vehettem!
Cserébe a megállapodás szerint szépen a kert egy-egy sarkát rakom rendbe, amelyikhez éppen hozzájutok, tegnap például a téglahordás és bozótirtás mellett a teljes kertre kiterjedő gyomirtás került sorra. Sok év tapasztalatával helyből glifozátos lötyivel estem neki; a nagy kert megtanított arra, hogy nem szabad esélyt adni a manuális szívásnak. Némi elégtétellel szórtam hát ki a cuccot az előkerti kis, keskeny ágyásokra és a kőfal melletti sávra, ahova majd az itt-ott már méteres, vegyes sövénynek való, a madarak által hozott és a kertben kelt örökzöldeket és lombhullatókat fogom átültetni.
A fenti képen egy Berberis darwinii található, aminek télállósága vetekszik egy jobbfajta fügéével, viszont itt lépten-nyomon sövénynek ültetik. Amikor virágzik, egy merő narancs végig a sövény... Amikor még tavalyelőtt, legelőször megpillantottam, még virágtalan állapotban, kicsit vakartam tőle a fejemet, de a sárga virágok kipattanásával minden világos lett... A picike, magyal formájú lombja miatt akár még bonsianak is használható lenne.
A ház oldalában a Clematis montana teljes virágban áll, ha süt a nap, bódító az illata... Napról napra egyre jobban nyúlnak a csápjai, majd a fugák mentén kihúzott damillal fogom jobb belátásra bírni, de a dolog már egyre kevésbé halasztható, mert az indák egymásba is tekerednek, egy klemátiszon pedig folyamatosan rajta kell, hogy legyen az ember szeme. ;)
0 komment:
Megjegyzés küldése