Hozzánk viszont sokkal közelebb volt a vasárnapi második NGS nyitott kert: Chesterfield külterületén, egy 1600-as években épült udvarház körül található, 2 acre, azaz durván 8e m2-en több száz éves fák alatt, kőkerítéssel körbevéve bújik meg.
A klasszikus stílusban tartott kertet ízlésesen, a ház méretéhez igazodó és nem miniatűr kertrészekre osztották, a háziak teljes munkaidőben művelik és tartják igen szép rendben a kisebb birtokot. A ház maga ugyan nem látogatható, de kiváló hátteret nyújtott mind a történelmi rózsáknak, mind az azt körbevevő ágyásoknak.
Lehet, hogy a korral jár, de egyre inkább vonzanak a klasszikus ízléssel, de nem barokkos pompával megkomponált, formális kertrészletek. Itt igen kellemesen ötvözték a lazább sziklakertet, ami közvetlenül egy rózsa-ágyásba csatlakozik, ami meg egy kör-fasort szegélyez, gyűrűként körbefogva a kis csobogót. Semmi faxni, minimális növényanyag, de a látvány magáért beszél...
A pergola alatt végigsétálva már szinte fáj, hogy nem kétszer olyan hosszú az allé, a kis titkos kertzugot éppen hátulról világítják meg a fények, a Rodgersia virágai több 10 méterről visszatekintve is fénylettek... A mini-erdőben kis vízcsobogás, patakocska, kőhíd, ami átvezet a nagy gyepre. Itt a tereplejtést teraszokkal oldották meg, kicsit Linderhof-ra emlékeztetett, csak a lépték volt kisebb; azért itt nem az Alpok szurdokvölgyével kellett megküzdeni.. :D
Szerencsére itt a nyitva tartás még fél órát rátett a szokásosra: általában délután 1-5 között vannak a nyitott kertek. Így is velünk söpörtek ki, de még bátran el tudtunk volna itt bóklászni még egy órát, pár tucat további növényfotót begyűjtve. Mindenesetre úgy tűnt, itt sem vették zokon a csipetnyi túlórát... :)
További fotók itt: Park Hall
0 komment:
Megjegyzés küldése