II. Ludwig itt sem kispályázott, a vadászlaknak, pihenőnek használt kis kúriát a Napkirály udvara után mintázta - kívül-belül, már amennyire a függönyökön át belátást lehetett kapni a belső terekről. Ám Neuschwanstein után nem is különösebben vágytam túldíszített, barokk ízlést itt némi nőies könnyedséggel vegyítő enteriőröket megtekinteni, úgyhogy záróráig inkább bóklásztunk a lépcsősen kialakított kertben.
Méreteihez mérten hiába barokk stílusú a kert, ez a nagyszabású, nagy formátumot igényló kerttípus itt, kis méretekben még az emberi léptékhez van a legközelebb, és ezért szinte mindenütt bájosan megnyerő a látvány. Kis, formális parcellákra osztott a palota két oldalsó homlokzatának méretével arányos két oldalkert, elöl-hátul meg a domboldalra felkapaszkodó, a hely adottságaihoz mérten nagyvonalú kertépítészeti elemek láthatók.
A hátsó kerti kaszkád is még kezelhető méretű, az 'előkertben', díszmedence túlpartján, az épp felújítás alatt álló, már ismét a domboldalba kapaszkodó oszlopcsarnok is a látványos a szobraival. Szerencsére nem túldimenzionáltak kert kiegészítői, és egy paraszthajszálon múlik ugyan, de a giccs kereteit még éppen nem lépik át.
A környező erdőben megbúvó, marokkói ihletésű kerti 'kalyiba' az, ami teljesen kilóg az itteni dizájnból, ezért (is) felüdülés a szemnek:
Miután bezárt a kert is, még ellátogattunk egy faluval arrébb, Oberammergauba, ahol az egyutcás település már festett fa és vakolt portái sem éppen az aluldíszített kategóriába esnek, csak egy kicsit másképpen. :) Egy égbe szökő sziklaorom legaljába pozícionálták a falusi temetőt és a lemenő nap fényénél olyan végtelenül békés és nyugodt volt itt lődörögni, a minden zöld, beültetett és gondozott parcellák között, mint egy kiskertben...
További fotók itt: Linderhof
0 komment:
Megjegyzés küldése