Tele a tökük...

...Illetve a településük, de erről majd később.

Vasárnap délre utaztunk le a téli liga versenysorozatának következő állomására, a sywell-i lőtérre, ami arról is nevezetes, hogy nem sokszor lövünk hivatalos lőtéren, mert a csúzlijaink itt, Angliában a játékpuskákkal azonos elbírálás alá esnek, így szabadon lehet erdőn-mezőn versenyezni velük. És az angolok inkább bevonulnak egy erdőnek alig nevezhető méretű facsoport közé, ha versenyről van szó, mint hogy nyílt terepen kelljen puttyogniuk. A Sywellben ilyen viszont nem található, helyette vannak golyófogó dombok meg nyílt mező, és a szél még a legedzettebbeket is alaposan megtréfálja, annyira kiszámíthatatlanul kavarog. Így az esélytelenek nyugalmával lőttem és a második helyen végeztem, nem kis szerencsémre...

Verseny után megálltunk utunkba eső kis falucskákat nézni, a tomboló szélben bizony jól jött minden réteg ruha, amit csak magamra tudtam még húzni. Először Holcotban álltunk meg, itt a tégla és a mézszínű terméskő dominál, mint építőanyag, és megnyugvással tapasztaltam, hogy a Cotswolds-on kívül is vannak délen szinte teljesen kőből épült kis falvacskák.

A legjobban azt szeretjük az épített környezetben, hogy annyira egységes, hogy az új épületek is ugyanazzal a technológiával, ugyanolyan formavilággal, ugyanakkora léptékben készülnek, mint elődjeik, és hogy lépten-nyomon mindenféle szépségekbe - itt például egy csinos kis kúriába - botlunk. Azt meg kell állapítani, hogy bármilyen szép is, nem laknánk benne, ez már túl nagy lenne nekünk, jóval inkább a falu széli kis házikók valók nekünk mind méretüknél, mind kialakításuknál fogva.

A poszt címét viszont a következő település inspirálta, aminek határában és a kellős közepén is meglehetősen kirekesztő tartalmú tábla bukkan fel a gyanútlanul átutazók szeme előtt:

Úgy látszik, itt sem szívbajosak a helyiek, ha az új lakóparkok ellen kell bevetni apait-anyait... És meg tudom őket érteni: a falu ezer éves, normann templom a dombtetőn, a legöregebb, amit itt, Angliában eddig láttam. Dimbes-dombos, kanyargós, keskeny utcácskák, egymás oldalából kikönyökölő épületek - ehhez nem való az új építésű, tágas lakópark, még akkor sem, ha az tájba simuló házaival egy új falu lenne a falu szélén...

Holcot és Brixworth a fotóalbumban.