Lock-time tesztelés

(Measuring the lock-time of different air rifles, in English language see here.)

Írta: Fekete-Móró András

Bevezető

Amint talán tudjátok, az elmúlt napokban leteszteltem különböző puska és lövedék kombinációk elsütési idejét. Célom az volt, hogy lássam a különbséget az elterjedtebb puskatípusok között, és hogy kiderítsem, mekkora a jelentősége ennek a különbségnek.

Tisztázzuk már az elején, hogy ez nem azonos azzal, amit általában a tűzfegyvereknél 'lock-time' néven ismer a szakirodalom, vagyis az elsütőbillentyű kioldásától az ütőszeg lecsapásáig terjedő időt. A mi sütésidőnk a teljes idő, amit a lövedék a puskában tölt az elsütéstől amíg el nem hagyja a csőtorkolatot. Teszünk rá, mikor és mit csinálnak azok a kis alkatrészek ott bent, hogy mozog a dugattyú, a levegő, szelepek és lövedék – minket csak a teljes idő érdekel, amíg a mozgásunk még hatással van a lövedékre a lövés leadása után.

I. rész – A sütésidő

Vizsgálati módszer

Mivel még nem nyertem meg a lottóötöst, nincs légkondicionált és tökéletesen felszerelt légpuska-tesztelő laboratóriumom, ezért meglehetősen egyszerű eszközökkel kellett dolgoznom: egy notebook, mikrofonos fejhallgató, egy lézeres távmérő és egy mérőszalag, valamint némi fizikai és ballisztikai ismeretek. Nem szeretnék senkit a kulisszatitkokkal untatni, de az elméletem lényege az volt, hogy megmérhetjük egy lövés teljes idejét, és ha ebből levonjuk azt az időt, amíg a lövedék repül a levegőben a csőtorkolattól a célig, továbbá azt az időt, amire a hangnak van szüksége, hogy visszaérjen a mikrofonhoz, akkor megkapjuk azt az időt, amit az elsütés és a lövedék kilövése között van.

A mérések menete

Nekinyomtam a mikrofont az elsütőszerkezet oldalának és felvettem néhány lövés hangját egy 15 yardra lévő fémlemezre lőve. Egy hangszerkesztő programmal 0,1 ms pontossággal meg tudtam nézni a felvétel alapján, mennyi idő telt el az elsütőszerkezet kioldásától addig, míg a találat hangja visszaért a mikrofonig. Lemértem a csőtorkolat-cél ill. csőtorkolat-mikrofon távolságot minden puskánál, és rögzítettem olyan környezeti paramétereket is, mint hőmérséklet, tengerszint feletti magasság és légnyomás. Természetesen tudnom kellett a lövedéke típusát és sebességét is.

A mérés pontossága

Itt látható egy kis gyűjtemény arról, mennyi eltérést jelent a sütésidőben a fenti paraméterek esetleges pontatlansága:
- +5 fps lövedéksebesség = +0,40 ms (a klubok kronijait használtuk)
- +5 cm csőtorkolat-cél távolság = -0,38 ms (lézerrel mértem, de pár cm elmozdulás előfordulhatott)
- +5°C hőmérséklet = +0,42 ms (az én kis hőmérőmmel mértem)
- +50 mbar légnyomás = -0,14 ms (adatok a meteorológiai weboldalakról)
- +100 m tengerszint feletti magasság = +0,03 ms (szintvonalak a Google Maps-ről)
- 3 cm-rel hosszabb cső = -0,14 ms (mivel a hangtompító/légterelő miatt nem mindig tudtuk pontosan, hol van a cső vége)
Ez azt jelenti, hogy egy pontatlanabb kroni vagy akár csak egy pár centi eltérés a puska helyzetében már több tized ms eltérést jelenthet a számított sütésidőben! Úgyhogy ha a puskád 0,2 ms-mal jobb eredményt produkált, mint a kollégádé, az még nem ok az illető hangos kigúnyolására, mert minden eredmény kb. ±0,5 ms tűréssel értendő...

És most az eredmények

Négy élesen elkülönülő puskafajtát találtam:
1. Elektronikus sütésű = 3 ms
2. Reduktoros modern PCP = 5-6 ms
3. Reduktor nélküli, régi PCP = 9 ms
4. Rugós puskák = 12 ms
Vegyük észre, hogy ugyanaz a fajta puska is más eredményeket adott másfajta lövedékkel, általában a jobb időket könnyebb lövedékekkel mértük, de nem mindig. Természetesen a puskák torkolati energiája nem volt ugyanaz, és egyébként ugyanaz a puska is más energiával lő, ha más típusú lövedéket használunk. Még egyszer, ne filózz túl sokat a tört ms időkön, csak az egész számok számítanak. Amint láthattuk, az energiának nincs túl sok köze a sütésidőhöz, sokkal inkább összefügg a lövedék sebességével, mégpedig fordított arányban.

Különböző lövedéktípusok vizsgálata

Készítettem egy 'Azonos puska – Különböző lövedékek' összehasonlító táblázatot. Fontos megjegyeznem, hogy csak az első fele igazán korrekt, ami ténylegesen ugyanazzal a puskával készült (az én Feinwerkbaummal), ugyanazokkal a beállításokkal, ugyanazon a napon és ugyanolyan környezeti viszonyok között. 5-5 lövést adtam le egy Combro kronin át egy 15 yardos célra, és háromszor ismételtem meg ezt minden lövedéktípussal. A grafikonok két dolgot mutatnak (egyik sem túl meglepő egyébként):
– Minél nehezebb lövedéket használunk, annyival több energia nyerhető ki ugyanabból a (PCP) puskából,
– Minél nagyobb a sebesség, annál rövidebb a vizsgált sütésidő (lock-time).
És ha minden lövedékhez azonos energiára állítottam volna be a puskámat, akkor a könnyebb lövedékeket még nagyobb sebességgel lőtte volna ki, így még rövidebb lett volna a velük mért idő.

A többi eredmény már nem ennyire koherens, mivel azonos típusú puskával készültek ugyan, de nem ugyanazzal a konkrét példánnyal, más napokon és más körülmények között. Azért is nagyobbak a sütésidők különbségei, mert minden puska 15-15,5 J körülre volt beállítva, így még nagyobb lett az Express lövedékek előnye az Exacthoz képest, szemben az ugyanazzal a puskával történő teszteléssel. A tendencia mindenesetre ugyanaz, egyetlen kivétel a Steyr volt, de még az is bőven a mérés tűréshatárán belül.

II. rész – A reakcióidő

A mérések menete

Megint csak a jó öreg hangfelvevő alkalmazást használtam, készítettem egy 4 másodperc hosszú néma hangfájlt egy 10 ms hosszú sípolással a vége felé és ezt játszottam le végtelenítve. A hangszerkesztő szoftver kurzora egészen olyan volt, mint a távcső szálkeresztje, ahogy lejátszás közben mozgott a cél felé. Én pedig fogtam a puskát, és próbáltam olyan gyorsan elsütni, ahogy csak tudtam. Ez az elsütőbillentyűbe való kíméletlen belekapást jelentette, vagyis most nem törődtem a finom sütéssel és a meglepetésszerű bekövetkezéssel – csak nagyon gyorsan el akartam sütni.

Amíg a program a sípolásokat játszotta, felvettem mindent. Mivel a hangkártya nem tudta tökéletesen kiszűrni a saját hangját, így a felvételen a sípolás is látható, mint egy kisebb hullámcsúcs a lövés hangja előtt, és így le tudtam mérni a köztük lévő időkülönbséget.

Háromféle reakcióidőt vizsgáltam:

A) Először nem néztem a képernyőre, és csak amikor meghallottam a hangot, akkor próbáltam olyan gyorsan reagálva lőni, ahogy csak tudtam. Ezek meglehetősen szánalmas idők lettek, átlagban 290 ms (110-480 ms közötti konkrét értékekkel). De ez nem túl érdekes, mivel mi nem vezényszóra lövünk, hanem látjuk a szálkeresztet a cél felé mozogni, és így felkészülhetünk a lövésre.

B) Ezúttal nyomon követtem a kurzort és megpróbáltam éppen abban a pillanatban lőni, amikor elérte a célt. Nem indítottam hamarabb a lövést, de láttam egyre közelebb kerülni a célhoz és amikor éppen rajta volt, akkor sütöttem el. Azt találtam, hogy amikor azt gondoltam, hogy 'na, MOST sütöm el' és amikor valóban elsütöttem a szerkezetet, ezek egyáltalán nem ugyanabban a pillanatban történtek – valójában átlag 120 ms (75-195 ms között) időre voltak egymástól.

C) Aztán megpróbáltam úgy lőni, mint a futóvadlövők, figyeltem a szálkereszt mozgását és igyekeztem annyival korábban elsütni, hogy a lövés és a sípolás hangja minél jobban összeolvadjon, hogy áthidaljam ezt a 120 ms késedelmet. Ez már sokkal jobb eredményeket adott, átlag 42 ms-ra közelítettem meg ((0-110 ms közötti időkkel, de mindkét irányban, tehát olykor korábban is lőttem). Azt hiszem, kellő gyakorlással ezt az időt leszoríthattam volna 10-20 ms-ra vagy még rövidebbre, de ne felejtsük el, hogy ez csak egy adott sebességű mozgás volt, míg a valóságban a szálkereszt a legkülönbözőbb sebességekkel mozog a cél felé.

Mit jelent számunkra mindez?

Tudom, hogy ezek a mérések csak az én reakcióidőmet mutatják, de mivel vannak nálam fiatalabb és idősebb lövők is, talán elfogadhatjuk egy jó átlagos mérési eredménynek és levonhatunk néhány következtetést:
– A lövedék sokkal gyorsabban elhagyja a puskát, mint gondolnánk.
– Mi sokkal lassabban sütjük el a fegyvert, mint gondolnánk.

A legfontosabb tanulság az, hogy onnantól, mikor amikor azt HISZED, hogy elsütötted a puskát odáig, mikor VALÓBAN elsütöd, átlagosan 120 ms telik el, ami nagyjából 20-szorosa egy átlagos puska elsütési idejének. Ez az alábbiakat mondja számomra:
– A lock-time 1-2 ms-mal való lefaragásán erőlködni lényegében felesleges.
– A jó utántartás ellenben elképzelhetetlenül, kimondhatatlanul és módfelett fontos.