2012. július 31., kedd

Durbuy

Ez a kisváros minden szempontból telitalálat volt, igaz, a környék egyik legnagyobb turista-csalogatója is egyben. Bár a szabad téri elfoglaltságok miatt vannak itt a legtöbben, úgy is, mint élménypark és kajaktúrák, minket viszont szigorúan az épített környezet érdekelt, így a belvárosi parkolóban elcsípve az utolsó szabad helyet, nekivágtunk a teljesen kőből épült, középkori városmagnak.


8-10 girbegurba utcácskából áll össze ez a nagyon jó hangulatú, igazi középkori élményt adó kis városka, lépten-nyomon persze éttermek, kávézók minden talpalatnyi helyen, és ahol nem, ott zöld és macskakő, a falakon pedig kecske mászkál. :D




A változás szele Durbuy-ben csak előrébb visz - egyébként Európa legkisebb lélekszámú városkájáról van szó (vö. Visegrád-léptékű és pozíciójú) -, és most nem elég, hogy a városka főtere kompletten fel van túrva az egyik sarkában a komoly szintkülönbséget átívelő híd miatt, de éppen egy közparkot is egyengetnek az óváros túloldalán egy igen érdekes vetülést mutató szikla előterében, ami szépen le is zárja a rendelkezésre álló teret. Eléje szökőkutat tervezett a tájépítész, nagyon bölcsen, ami gejzírként fél percenként tör ki, láttatni engedve a geológiai képződményt vízpermet nélkül is. Talán egy szabadtéri színpad is készül majd itt, legalábbis a lépcsőzetes terepmunkák ezt sejtetik.


Kastély, az van persze itt is, azonban ez sem látogatható - Vallónia kb. ötszáz(!) kastélyából nagyon sok vagy csak szimplán magánkézben van, vagy hotelnek rendezték be, vagy lakói nem tekintik a turizmust gyümölcsöző üzletágnak, így nagyon oda kell figyelni, melyik honnan nézhető meg. Mindenesetre a folyó fölötti sziklán trónoló épületről impozáns lehet a rálátás a buxus-parkra, ami a víz túloldalán terül el, és legfőbb látványossága a gondosan nyírt figurák.


Szemben, a város fölé tornyosuló sziklaszirten az egyik körpanorámás telek élelmes tulajdonosa magánkilátót építtetett. Itt, úgy látszik, engedékenyebbek a megengedett maximális építménymagasság tekintetében vagy a tulaj kisírt magának egy spéci engedélyt a turisztikára fogékony helyi hatóságokból... Forgalmának a kedves szomszédai örülhetnek a leginkább, viszont kétségtelenül nagy jót tett az ide látogatókkal. A templom előtt lelt ódon térkép tanulsága szerint nem sok változott itt az elmúlt néhány száz évben, és innen fentről remekül össze tudtuk nézni, hogy a városmag pont ugyanúgy fest felülről, ahogyan azt akkoriban ábrázolták...


Másik tanulsága is volt a kilátótornyos lépcsőzésnek: itt, a kontinensen öt emeletnyi magasságban, semmitől sem védve vannak olyan légköri és szélviszonyok, mint alapból Angliában, a szárazföld belsejében, a hegyvidéken... Fel is húztam gyorsan egy pulóvert, mert nem esett túl jól az emlékeztető.

További képekben, a régi város térképével együtt: Durbuy

0 komment:

Megjegyzés küldése