York Minster

York Minster a hivatalos neve a yorki katedrálisnak, amit kívülről már egyszer megszemlélhettünk, sőt, egy fél percre a zárt üvegajtókon át még be is pillanthattunk a múltkor, csak hogy tudjuk, mit hagyunk ki. Most viszont még nyitva tartott a jeles épület, és sajnos ez is belépőjegyes, bármennyire is rühelljük az ilyet, ráadásul egy kegytárgyas-szuvenírbolttal megfejelve a mellékhajóból nyíló ajtón túl. Már eleve, hogy isten házába pénzt szedni* és azt megokolni azzal, hogy napi(!) 200.000 angol fontba fáj a restauráció és az egész komplexum fenntartása, az enyhén szólva nevetséges, még akkor is, ha az információt táblán tolják az ember elébe a pénztárnál, mintegy magyarázkodásként. De persze a gyakorló hívőknek ez biztosan nem fekszi meg a gyomrát...

* Máté 21/12-13. "És beméne Jézus az Isten templomába, és kiűzé mindazokat, akik árulnak és vásárolnak vala a templomban; és a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit felforgatá. És monda nékik: Meg van írva: Az én házam imádság házának mondatik. Ti pedig azt latroknak barlangjává tettétek.")

Nyilván a szakmai kíváncsiság győz, az épületben a legnagyobb koncentrációban jelen levő ferde szemű turistákat persze ez a belépősdi nem zavarja annyira, mint minket, nekik 'csak' egy megnézni való látványosság ez a templom. Persze, aki csak egy imára ugrana be, annak nem kell leszurkolni a kombinálható belépőjegyeket, amiknek egyetlen előnye, hogy egy egész évre érvényesek, amit nagyon is ki fogunk mi használni, ha legközelebb is erre lesz dolgunk.

A 60 méter magas toronyba az utolsó turnus már éppen felkapaszkodott, azt lekéstük, de az egyre fogyó fényeknél a katedrális így is bámulatos látvány belülről. A kereszthajóban, a legrégebbi szárnyban felújítási munkák folynak, itt 1230 óta állnak a falak. Ez a rész kívül-belül fel van állványozva, de a templom egészének élvezeti értékét ez sem tudja csorbítani. A hátsó, kereszthajón túli szárnyban nagyban folyik a mise, ilyenkor oda senki be nem teheti a lábát, őrzik a zárt kovácsolt vas kapuját és a szertartást sem fotózni, sem videózni nem lehet. Még jó, hogy a templomba amúgy beengedik a kamerákat, mert enélkül azt hiszem, igencsak megcsappanna a látogatók száma.

Bár a katedrális valóban a legszebb angliai példa a gótikus templomépítészetre, és több, mint kétszáz évig épült, 1472-ben fejezték be hivatalosan, mégis, a kis, odatoldott mellékkápolna nélkül 'csak' egy második kölni dóm lenne. A Chapter House viszont egy hibátlanra csiszolt briliáns az igazgyöngyök között, és a majdnem kerek tér a faragott dupla oszlopfőivel inkább hasonlít egy miniatürizált kerengőre, mint kápolnára. Illetve a tér nem is olyan kicsi, csak a Minster arányaihoz képest tűnik aprónak (ld. feljebb).

Itt aztán elég sok időt eltöltünk, mert a hely varázsa fogva tart, és bár már majdnem besötétedett és a fantasztikus méretű és kidolgozottságú ólomüveg ablakok szinte egységes tintakékbe folynak, így a belső cizelláltság még inkább kiugróvá válik. Az oszlopfők öklömnyi nagyságú főkből állnak, nincsen két egyforma, emberi, állati, grimaszolók és groteszkek egyaránt előfordulnak, a középkori kőfaragók színes fantáziavilágának köszönhetően.

Míg a Chapter House-ban időzünk, a mise is véget ér, így a XV. századi, Hódító Vilmostól VI. Henrikig bezárólag királyszobrokból álló, a kórust gigantikus paravánként elválasztó kulisszák mögé is betekinthetünk végre.

A katedrális történelme, alaprajza, egyéb tudnivalók itt: York Minster
Saját oldaluk látogatási idővel, jegyárakkal, magyarázkodással: itt