Mivel kicsivel dél után már ideértünk, így teljes zsúfoltságában találtuk a belvárost, és a megfelelő parkolóház megtalálása is komoly feladatnak tűnt. Azt már tudtuk, hogy mint turisták által megszállt övezet, komolyan zsebbe markoló lesz ez a nap, ha tisztességesen végig akarjuk nézni legalább a felét annak, amit összeszedtem a város szépségei közül, de az egész délutánra szóló 10 fontos parkolójegy még így is enyhe túlzásnak tűnt elsőre.
Kilépve a város nyüzsgésébe, rögtön szembe találkoztunk a Merchant Adventurer's Hall-lal, ami épp rendezvény miatt zárva tartott, úgyhogy eggyel kevesebb megnézni valóra kellett rögtön elosztani a fennmaradó időt. Azért ide jobb nem készületlenül érkezni, így a múltkori igen hiányos, a Shambles-re és a Minsterre korlátozódó ismereteimet két napos kutakodással egész jól kibővítettem és nyomtatott, látnivalókat beikszelős térképpel és B-tervvel készültem a délutáni városnézésre. Bejártuk a múltkori kört immár nappali világításban, ami egy dekányit sem vont le a hely varázsából még úgy sem, hogy már tudtam, melyik utcában mit érdemes újra megnézni és megörökíteni. Gyakorlati segítség kezdő 'yorkolóknak' :) :
A Golden Fleece nevű hotel York (és azt hiszem, egész Anglia) legszellemesebb szálláshelye, de ez csak jót tesz a látogatók számának. Mi sajnos egyetlen kísértettel sem futottunk össze, de a fellógatott bárány, mint cégtábla mindkettőnknek bejött, különösen, hogy az élesebb szeműek a homlokzaton még egy függőlegesen elhelyezett fekete macskával is találkozhatnak.
Szemben a jó öreg Shambles egy csöppet forgalmasabb volt most, de az alkalmat kivárva azért így is fotózható maradt:
York fallal körülvett város, és francia példából régóta tudjuk, hogy a bastide-okat minden alkalommal érdemes körbesétálni, mert gyöngyszemekre akadhatunk közben. Itt ráadásul a falak tetején lehet mindezt megtenni, a keskeny, másfél személyes ösvényről igen jó a rálátás a környező épületekre.
A középkori városba négy fő és két kisebb kapun át lehet bejutni, ebből kettőt vettünk górcső alá. Nevezéktanilag York fura egy hely: itt a 'gate' az utca, a 'bar' meg a kapu, de ez a régi viking meg normann idők emlékét idézi, és itt a megnevezés is változatlan maradt a girbegurba utcákkal, várfalakkal és erődítményekkel együtt. Egyikben, a Monk Bar-ban a nagykapu fölé lógó épületrészben valaha várbörtön üzemelt (most szuvenírbolt), legutoljára francia katonák raboskodtak itt.
A Guildhall ottjártunkkor zárva tartott, maga az épület a sétálóutcából nyíló, széles kapun túl található, és inkább a belbecs, mint a külcsín miatt érdemes megnézni. Gyors fejszámolást követően abba is szomorúan kellett beletörődnöm, hogy a múzeumot a komplett, működés közben ábrázolt viktoriánus utcájával is a következő látogatáshoz kell besorolnunk, mert szűk egy órás időtöltésnek értelmetlen lenne nekivágnunk. Így újra a York Minster felé vettük utunkat, de a gigantikus katedrálishoz képest minimális méretű terecske legeldugottabb sarkában található, a Trust által fenntartott izgalmas udvarház megtekintése sürgetőbb volt a közelgő záróra miatt. Ez, és mérete miatt a katedrális is külön posztot kapott, mert megérdemlik... :P
Második yorki sétánk alkalmával sikerült ismét az örök igazságot megállapítanunk, miszerint Yorkba csak visszamenni lehet, 'kipipálni', mint látványosságot újfent nem sikerült... :D
További fotók a városról itt: York II.
0 komment:
Megjegyzés küldése