Egy kép a házról, a háttérben látszik a Chelmarsh-i víztározó is.
Kiültem gyakorolni a rétre és érdekeset tapasztaltam: a hidegben sokkal erősebbnek éreztem a szelet. Most simogató meleg volt, de a széljelzőt ugyanúgy lengette és el is vitte ugyanannyira a lövést, de én esküdni mertem volna, hogy nem olyan erős. Pedig de... Először el sem hittem, valami elállítódásra gyanakodtam, de 7 méteren tökéletes lyukakat lőttem egy ott heverő kartondobozba, tehát a puska jól volt beállítva.
A holnapi edzés helyszínének a Millride-ot választottam, már várnak a kollégák, meg azért jó lenne nyomatni az ottani klubversenyt is. Érdekes, hogy ott mindig akad valaki, aki ugyanannyit vagy néhánnyal többet lő nálam, de az éles versenyeket nem bírják annyira, ott az összes Millride-it megelőzöm már egy ideje... Csak ezúttal majd többet fogok lőni a mezőn, mert a Greyhound is inkább nyílt terep. Legutóbb igyekeztem kitapasztalni a helyi adottságokat, és sikerült is valamennyire.
Aztán közben Lorraine-ék elmentek valahová és én rájöttem, hogy a kulcsomat nem hoztam le. Amíg volt még levegőm a puska légtartályában, addig lőttem, aztán szépen körbejártam a házat, felfedeztem, hogy a fáskamra ablaka nincs bezárva és bemásztam. Este szóltam a háziaknak is, hogy rés van a biztonsági rendszeren. Ja, tudnak róla, a gyerekek is ott szoktak bemászni, ha elfelejtenek kulcsot vinni magukkal - nyugtattak meg.
0 komment:
Megjegyzés küldése