A házról még lógnak a jégcsapok, és a hó sem lett sokkal kisebb. Elindultam hát nagy vidáman, és csak a Woodhead Ln közepe felé támadt egy olyan érzésem, hogy talán okosabb lett volna a templom felé menni, mert az az út már le van takarítva. Na de mi állíthatna meg egy téli gumis Cliókát?
Nos, ment is a dolog remekül, már az utolsó harmadánál jártam, mikor egy kicsit mélyebben fekvő részhez értem, mely még hóval volt tele, aztán - aztakurva!!! - Clióka előbb a sövény felé csúszott, majd ahogy visszakormányoztam, a legmélyebb hóban szépen elakadt. Az első kerekei a levegőben pörögtek, alatta a jeges hó. Visszaballagtam a lapátért, de persze a kocsi alól nem tudtam úgy kitermelni, hogy ki tudjon menni.
Restellkedve felhívtam hát a szomszédasszonyt, hogy mi a teendő az efféle, hóban történő elakadás esetén. Azt mondta, igazából nincs ennek kialakult metodikája, mivel 40 éve esett utoljára ekkora hó, de az egyik farmon van egy traktoros srác, aki ki tud húzni egy tízesért, nem nagy ügy. Fel is hívta, fél óra múlva oda is ért, vontatókötélre vettük Cliókát és így már egész könnyű volt kitolatni.
Az edzésről hazafelé jövet megálltam a szokásos fényképező helyemen, ez egy farm bejárata tőlünk pár mérföldre, ahonnan szép kilátás nyílik a helyi szőttesföldre. Ilyen havas tél van most:
0 komment:
Megjegyzés küldése