2011. december 14., szerda

Indikátorok

Ha már tél, akkor nem árt tudni, mennyire kemény hidegeket képesek tolerálni a kertünkben található, "lakmuszpapír"-növények. Ezt a tudást vagy tapasztalati úton, évek alatt gyűjtjük be, vagy fogjuk a davesgarden oldalát és felírjuk egy-egy marginálisan téltűrő növény USDA zónaértékét. Érdemes a plusz-mínusz hőmérők mellett beszerezni néhány indikátor-növényt, esetleg meglesni a szomszédban, az utcában található fajokat, sőt, ezeknek a hiánya még árulkodóbb lehet... Ki kell figyelni, hogyan lehet hasznosítani a telkünk védettebb helyeit: a déli házfal előtt néhány érzékenyebb növény is eléldegél, sőt, egy már beállt kertben, felnőtt növények és örökzöldek környezetében sokkal kedvezőbb a mikroklíma, és akár egy zónányit is nyerhetünk... Hogy miért fontos ez?

Ha nem látunk örökzöld magnóliát (Magnolia grandiflora), himalájai cédrusokat (Cedrus deodara), sárgatarka babérsomot (Aucuba japonica 'Picturata' v. 'Crotonifolia'), nagylevelű babérmeggyet (Prunus laurocerasus 'Magnolifolia'), és kerti hortenziát (Hydrangea macrophylla), akkor gyanús, hogy az ország egyik leghidegebb pontján élünk, ahol az átlag téltűrés Z5b és jó eséllyel az Északi-khg. egy lefolyástalan völgykatlanjában, esetleg az Alföldi rónaság kellős közepén tartózkodunk. Ilyenkor csak az vigasztalhat, hogy ennél hidegebbet már csak a Bükk-fennsíkon egy-egy töbörben vagy a Keleméri mohosokon mérnek, igaz, arrafelé kertet sem létesít(het) senki... Azonban ez még mindig kedvezőbb, mint a Kárpátok és az Alpok egy-egy gleccsertóval tarkított zárt völgye, a Szent-Anna és a Gyilkos-tó környéke, esetleg a Funtensee kies lankái, ahol még ennél is durvább téli hidegekre kell számítani.

Innentől már csak a kertünket kell jobban kiismerni, és ha évente nem fagy el a nyáriorgona (Buddleia), fává nő a selyemakác (Albizia julibrissin), a bambuszok nem hajtanak újra tőből és/vagy nem dobálják le a leveleiket, akkor egy jóval megengedőbb Z6-tal lehet számolni. USDA Z7 pedig már fügét (Ficus carica), gránátalmát (Punica granatum), télálló díszbanánt (Musa basjoo), korallberkenyét (Photinia x fraseri), chilei fenyőt (Araucaria araucana) jelent...

Ennél még szerencsésebbek a Zalai dombvidék lankáin, a főváros belső kerületeiben, Pécs déli kitettségű hegyoldalain, esetleg a Balaton-felvidék déli domboldalain garázdálkodók, akik a pálmafélék közül a legtéltűrőbb Trachycarpus fortunei, Fatshedera (borostyán és az arália valószínűtlen(ül jól kinéző) hibridje), Hebe-k és még számtalan nyalánkság közül válogathatnak, ami az ország többi pontján maximum temperált üvegházban vészelné csak át a telet. Ez utóbbi állapotra vonatkozik Anglia legnagyobb részének hőmérsékleti minimuma is, a Z8-cal jelölt területek:


Mivel egyre inkább szélsőségessé válik a klímánk, a fentiek szöges ellentétére, a növényeink melegtűrésére is gondolni kell. Ezeket az értékeket az AHS Plant Heat Zone Map tartalmazza, és egyelőre csak USA térképet leltem erről a learn2grow oldalán. Ha nyári hőségzónákkal is számolunk, ami a tartós 30 C˘ feletti hőmérsékleteket mutató napok számát jelenti, akkor a melegebb színekkel jelölt helyeken a vörösfenyők helyett ültessünk inkább nyáriorgonát. :P


Mindez a gyakorlatban így néz ki, amíg a jobban elterjedt USDA téli minimum-zónákon tudjuk csak lemérni egy-egy faj hőtűrését:

Larix decidua, vörösfenyő:

USDA Zone 2b: to -42.7 °C (-45 °F)
USDA Zone 3a: to -39.9 °C (-40 °F)
USDA Zone 3b: to -37.2 °C (-35 °F)
USDA Zone 4a: to -34.4 °C (-30 °F)
USDA Zone 4b: to -31.6 °C (-25 °F)
USDA Zone 5a: to -28.8 °C (-20 °F)
USDA Zone 5b: to -26.1 °C (-15 °F)
USDA Zone 6a: to -23.3 °C (-10 °F)
USDA Zone 6b: to -20.5 °C (-5 °F)
USDA Zone 7a: to -17.7 °C (0 °F)
USDA Zone 7b: to -14.9 °C (5 °F)

Buddleia crispa, ezüst lombú nyáriorgona:

USDA Zone 7b: to -14.9 °C (5 °F)
USDA Zone 8a: to -12.2 °C (10 °F)
USDA Zone 8b: to -9.4 °C (15 °F)
USDA Zone 9a: to -6.6 °C (20 °F)
USDA Zone 9b: to -3.8 °C (25 °F)
USDA Zone 10a: to -1.1 °C (30 °F)
USDA Zone 10b: to 1.7 °C (35 °F)
USDA Zone 11: above 4.5 °C (40 °F)

A hőmérsékleti maximum-mutatók esetében a Brit-Szigetek viszont igen gyalázatosan végez: Dél-Angliában (pl. Kent megye, aka 'Garden of England') van csak elegendő számú meleg nap ahhoz, hogy a kontinentális klímán megszokott, de alapvetően melegkedvelő gyümölcsöket (barack, szőlő, paradicsom) lehessen termeszteni, ugyanis hiába a temperált téli klíma, ha egyszer északon ezek a finomságok ősz végéig sem érnek be...

3 komment:

Unknown írta... [válasz erre]

Hááát, nem lett szélesebb a mosolyom ettől a felismeréstől.
Reméltem,hogy legalább a 6-os zónát élvezi a kertem, de ennek alapján biz'a csak 5-ös.
Valamelyest segít az általam létrehozott növényi védelem,de a -25,-28C° néhány napig legalább ellátogat ide szinte minden télen.

Agicza írta... [válasz erre]

Szerintem a helyzet így sem tragikus, mert egyrészt az 'aprólékkal', a takarható évelőkkel azért oda lehet varázsolni a z6-7-et is. Sőt, némi macerával a hortenzia meg a fügék éves hajtásai is védhetőek (földre húzva, 40-50 cm mulccsal-avarral-kartondobozzal, etc.) A napsütötte házfal védelme is legalább egy zónányit emel a kert nagy átlagához viszonyítva - csak hát a plusz macera ősz végén...

A nagy különbség inkább ott van, hogy (néha a saját kárunkon) meg kell tanulni a meglevő lehetőségekből a legjobbat kihozni, és ez nem mindig könnyű úgy, hogy az ember közben azt látja, mások erőlködés nélkül abszolválják a feladatot pusztán a telkük jóval kedvezőbb fekvése miatt, illetve gondolniuk sem kell a tél (metsző)fogára...

sameria25 írta... [válasz erre]

Szívesen vállalok némi + mukát a kedvenkéimért,csak akkor görbül a szám, ha még ez sem elég. Mondjuk ezt Te már rendesen megtapasztaltad.

Megjegyzés küldése