Stamford

Később megint kiderült az idő, és ebből már tudtam, hogy megint le kell térni a pályáról, mert ismét látnivaló lesz. Ennyit tesz, ha az ember felismeri az isteni útmutatásokat. És nem is csalódtam, bár a Burghley House felé indultam, az útba eső Stamford városát kár lett volna kihagyni.

Egyik kedvencem a folyó partjára épített házak fotózása, és az egész víztükör, ahogy a hídon állva rálátok.

Ezen a vidéken nem olyan gyakoriak a kőházak, de Stamford szinte teljesen kőből épült. Érdekes volt a járdák megoldása, olykor megvolt fél méter széles is, aztán hegyesszögben elfogyott nullára és le kellett lépni az úttestre, megkerülni a templom sarkát - nyilván úgy gondolták, az Úr majd vigyáz a báránykáira. Ami minden bizonnyal így is van, mert a sofőröket egyáltalán feszélyezte a helyzet, mentek mint a meszes.

Ilyet sem láttam még: egy amúgy is szúk kis sikátorba mindkét oldalról még bele is lógnak a házak:

Bár mára már elég templomot láttam, benéztem azért ide is (ld. a fotóalbumban). Érdekes, hogy az ablakokban valódi ólomüveget tettek - kívülről egyértelműen látszott -, de belülről még tovább részletezték festéssel.

Fotóalbum: Stamford
Stamford hivatalos weboldala