Vasárnap este lévén már ezerrel készültek a fiatalok halloween-re (ez is egyetemi város), ami két koporsó cipelőből, néhány taláros személyből és egy gyakran előtűnő, csontvázba öltözött egyénben nyilvánult meg, akik a belvárosban itt-ott keresztezték útjainkat...
És hát nem csupán a Shambles az, amit Yorkban meg lehet nézni. A régi vágóhíd utcája, a hentes-köz viszont tökéletes képet ad arról, a középkori utcák milyenek lehettek, és miután kigyönyörködtük magunkat az egy szekérnek is kevés keresztmetszetű közben, ahol a harmadik emeleti ablakok már csupán másfél méterre vannak a szemközti háztól, hála az egymásból kikönyöklő emeleteknek, tovább bóklásztunk a gyönyörűen megvilágított sétálóutcákon. A belvárosban nem ritkák a négy-ötszáz éves épületek sora, és hálát adtam az égnek, hogy ez épen, egészben így megmaradt valami csoda folytán. Hogy egy nagyvárosban ilyesmi történjen, arra kb. 0,5% az esély, szóval tökéletesen elvarázsolt a hely.
Hang után menve eljutottunk a gótikus templomépítészet Európában második legnagyobb, és Angliában bátran állítom, hogy a legszebb példájához, a néhány utcányival arrébb álló és a város látképét a 60 méter magas tornyaival egy az egyben domináló York Minster katedrálishoz. Aztán, mint ott kiderült, nem is ott kolompoltak olyan veszettül, hanem a harminc méterrel odébb levő másik templomban. :P
Ez az épület sem tegnap készült, 1070-ben már felújítási munkákat (!) végeznek rajta, és már akkor négyszáz évet tudhatott maga mögött, aztán szép lassan alakítgattak rajta egészen az 1470-es újraszenteléséig. A templomba sajnos ezen a kései órán már nem engedtek be, pedig volna odabent látnivaló bőven, pl. az 1200-as évekből származó ólomüvegek, abból a korból, amikor még a palotákban is ritka kincs volt az ablakon az üveg...
York maga fallal körbevett, folyóparti város, az Ouse és a Foss folyik át rajta. Az orrom után mentünk, és a katedrálistól a Lendal Bridge-ig jutottunk le, ahol a régi kőhíd hídfőjénél kis házikó áll, meg a parton a Guildhall, amit a folyó felett kavargó ködben éppen ki tudtunk venni. Szerencsére a köd itt, a városban csak még több sejtelmességet kölcsönzött a fényeknek, de mindent látni engedett és visszafelé, a macskaköves utcákon még pár apróság lencsevégre került.
Összességében York belvárosa egy nagyon is élhető helynek tűnik, vizuális ingerek garmada vár itt a gyanútlan turistára és rengeteg nézni való, szóval azt a nyúlfarknyi fél estét, amit itt tölthettünk, csak ízelítőnek lehet nevezni. Remélem, még visz majd erre az utunk nappali fényben is, mert a város mindenképpen újra nézendőnek találtatott.
További fotók az éjszakából: York
4 komment:
örülök, hogy erről írtál, mert a jövő héten egy éjszaka-délelőttöt mi is el fogunk ott tölteni.
Akkor érdemes kényelmes bakancsot húzni, irha talpbéléssel, mert egy: hideg szelek járnak arrafelé, ha nem is a belváros legbelsejében, kettő: le fogjátok járni a lábatokat, annyi minden nézni való van arrafelé... Gyönyörű hely, na, de két fél nap nem lesz elég.... ;)
York városa! Skóciából hazafelé jövet, útban a kikötő felé álltunk meg itt, töltöttünk el majd' egy napot. Beleszerettem! A katedrális, a szűk kis utcák kis boltokkal, a nálunk már szinte nem létező, fából készült homlokzattal ( biztos van erre megfelelő szakkifejezés). Szeptember legelején jártunk ott, de érezhető volt, hogy a városi diákváros, sok könyvesbolttal. Láttam remek metszeteket, egyet sem vettem. Nem tudtam megfizetni. Felfedeztem viszont Sam Toftot. Na, tőle vettem pár másolatot. Aztán a szintén állatbolond ismerőseim bőszen másoltak S.Toft oldaláról.
Jó lenne visszamenni ( ide is)!
Lavanda
@Lavanda:Ha a fachwerk épületekre gondolsz, itt half-timbered houses (régi épületekre) és timber frame buildings (újak és szerkezetére nézve) a hivatalos megnevezés, és ezek szerint nem csak minket bűvölt el... :)))
Sam Toft: na igen, annyira nagyon angol... :D Magyarban Agócs Írisz tud hasonló atmoszférát teremteni, bár őt, gondolom, úgyis ismered...
Megjegyzés küldése