2010. október 10., vasárnap

East Riddlesden Hall

Versenyről hazafelé tartva beugrottunk az éppen még nyitva tartó udvarházba, szétnézni, ami barátságos méreteinél és nagy csónakázótavánál fogva igencsak tetszetősen és hívogatóan nézett ki az útról.


Lehet benne valami, hogy a szellemes helyek így kelletik magukat, ugyanis ez a ház is tele van kísértetekkel, amint a helyiek elmondása szerint meglehetősen sokfélék és egy-egy közülük igen excentrikusan tud viselkedni: egyik szoba lakója például nem tűr meg az ágyán semmilyen holmit, a másikban kopogószellem lakik, a ház előtt néha feltűnik egy ott megölt reneszánsz hölgy, a tóparton pedig egy belefulladt kisfiú is rendszeresen visszajáró 'vendég'...




A ház egyébként a hosszú és cseppet sem véres történelme alatt látott egy s' mást, és még most is, talán a kísértetek miatt még mindig lakottnak tűnik, mintha a háziak csak kiruccantak volna egyet kocsikázni, és az ember kissé kényelmetlenül, szinte betolakodónak érzi ott magát és minden pillanatban azt várja, vajon a háziak mikor érkeznek vissza vagy a személyzet mikor talál rá és penderíti ki az udvarra, de akár a nagy, alsó konyhában is szinte tapintható a várakozás, hogy mikor jön be végre egy cselédlány vagy a szakácsnő...

Egyik szobában például kialakítottak a látogatóknak egy ágyat, hogy hanyatt fekve csodálhassák a plafon aprólékos gipsz-ornamentikáját:


Egyszóval az udvarházat sajátos, máshoz nem hasonlító hangulat lengi körül, ami már a történetek előtt érezhető, szóval van bennük valami (vagy valaki). A Trust egyéb helyein ugyanúgy, mint itt is, nagyon készséges és hatalmas ismeretanyaggal bíró emberkék ülnek egy-egy szobában, és készséggel mesélnek mindenkinek, aki hajlandó rászánni az időt, hogy végighallgassa őket.

A késő délutáni fények szinte aranyba foglalták odakint is a szinte feketére öregedett kőépületet, és még sétáltunk egyet a parkban, ahol van fából faragott játszótér, levendulás reneszánsz kertecske, és a régi szárny el nem bontott falszakasza is még látható a régi, kőkávás ablakaival. Zárás után még visszapillantva az épületre már csak a sziluettként rajzolódott ki az udvarház főhomlokzati része a nagy tóval és a már igencsak alacsonyan járó nappal, sejtelmes fényekbe borítva a már inkább árnyékos, mint napsütéses udvart.


Fényképalbum: East Riddlesden Hall
A Hall hivatalos oldala: National Trust

0 komment:

Megjegyzés küldése