2012. január 13., péntek

Leszüreteli a születésnapi ajándékait

Kitaláltam, hogy mégis csak lelődözöm azokat a lufikat, ha már egy hónapon át ezt a gondolatot dédelgettem magamban... Kivittük őket a kert végébe, felaggattuk a fára és a kerítésre, de próbálkoztunk tradicionális célkihelyezéssel is. A képen Mrs. Fekete-Moro, szül. Tell Vilma látható. A felvétel készítése során egyetlen feleség sem sérült meg.


Jó kis szellő fújdogált, a léggömbök ide-oda lengedeztek a fák ágain, de persze a pár centis FT-célokhoz képest könnyű prédák voltak. Néhányat tettünk a kőfalra is, először lefújta őket a szél, aztán Ágicza óvatosan beágyazta őket valami szederindák közé. Érdekes módon, nem pukkantak ki, puha tüskéi voltak és éppen csak ott tartották a lufikat.

Olyan vidám, vásári hangulata volt az egésznek. Aztán kezdetét vette a lövészet, sorban levadásztam a gaz léggömböket, hiába próbáltak elmenekülni a szálkereszt elől. Ez volt idáig a legjobb szülinapi ajándékom!


Érdekes, hogy a feszesebbre fújt léggömbök nagyot pukkantak és cafatokra szakadtak, viszont a félig leengedettek már kinyúlhattak valamelyest, mert láttam rajta a lyukat, de csak szép lassan leengedtek. Ezeket szitává lyuggattam, a végén elnyűtt kotonként csüngtek a faágakon,de még mindig egy darabban. Lehet, hogy ilyen lövészetet máskor is csinálunk majd, frissen degeszre fújt léggömbökkel és látványos, nagy durranásokkal.

1 komment:

Senior45 írta... [válasz erre]

"Clearing" zebegényi módra

Az alábbi kis történet megérdemli, hogy ne vesszen a feledés homályába (Maestro jegyezte le anno a Légpuskás topic-ban 2009.04.20-án) :


"...a falu nevezetessége volt egy öreg deszkakerítés, amin ceruzával rajzolt körök kellős közepében egy-egy golyó ütötte lyuk volt. Azokat a helyi vadász lőtte a szemközti dombról!
Az már csak részletkérdés, hogy mindig előbb lőtt és csak aztán rajzolta köré a kört... :-)))"

Megjegyzés küldése