Találati arány: Álló 100% / Térdelő 100% / Ülő 90%
Ez volt a Grand Prix sorozat utolsó fordulója, sokak meglepetésére jöttem fel végül is összesítettben a 7. helyre. Pedig nem volt ebben semmi meglepő, csak mivel magyarországi nyaralásom alatt kihagytam két fordulót is, a legutóbbi versenyem jött össze egyáltalán a 6 értékelhető pontszámom, addig mindig le voltam maradva az élmezőnytől a hiányzó versenyem miatt és a harmincvalahányadik helyen tanyáztam. A múltkor, ahogy meglett a hatodik eredményem is, már a 11. helyen álltam és egy gyenge eredményt készültem eldobni, vagyis jelentős javulást mutathattam még fel, míg a többiek már nem nyertek annyit egy rossz pontjuk eldobásával.
A puskán mostanában nem változtattam, elég működőképesnek tűnik így, mostantól inkább csak spirituális alapon próbálok javítani a teljesítményemen, ez a leghatékonyabb dolog egyébként. Május óta sorozatban lövök nagyon jó eredményeket, és ezek fő oka egyértelműen az, hogy nincs elég időm és alkalmam gyakorolni, ezért csak bízom a puskámban és magamban, a többi meg már jön magától.
Kényelmi okokból (korai felkelés elkerülése) a délutáni fordulóba kértem magam, bár ez szokott a szelesebb lenni, és Far Coley mindig is trükkös szelet szokott jelenteni. Rögtön egy térdelő pályával kezdtünk, de ezekkel mostanában nincs sok problémám, így adott volt a jó kezdet a versenyhez.
Elég változatos volt a pálya, az erdős rész elején kezdtünk, és a szél kétszer is megtréfált, egyszer túl keveset tartottam rá, aztán két pályával arrébb meg túl sokat. Átlagban tehát minden rendben volt, mégsem mutatott túl jól a pontozólapon.
Aztán jött a kiszáradt tó, a felett kellett átlőni, és rögtön egy álló pályával indult (az erdőt egy térdelővel fejeztük be). Az első cél közel volt, de mélyen a völgy aljában, ami keserű emlékeket ébresztett bennem, de valahogy leszedtem, aztán a másik, 41 méteres célra koncentráltam, ami a völgy túlsó felén volt. Nem tudom, hogy sikerült abban a szélben eltalálnom, de sikerült és ezzel egy meglehetősen szűk csapathoz tartoztam, a legtöbben csak kongatták azt a célt.
Volt 10 cél a mezőn is, amit sosem szerettem, és nem csak a trágyaszag miatt, de a trükkösen fújdogáló szél miatt sem. Ennek ellenére egyetlen hibával megúsztam ezt a részt, és mehettünk a tó környékén elhelyezett következő tíz célhoz.
Amint látható, volt cél egyenesen a tó közepén is, illetve a tó felett kellett átlőni, itt nem is volt gondom. Aztán visszamentünk még pár pálya erejéig az erdőbe, na ott megint kifogott rajtam a szél, így végül 4 hibával zártam a versenyt. Amire külön büszke vagyok, hogy minden álló és térdelő célt lelőttem, mostanában ezek is jobban mennek, hiába no, mégis csak érdemes megpróbálkozni az alaptechnikákkal is, tényleg segítenek.
Szerencsére idén százalékszámításos rendszer van és hiába előztek meg nyolcan 1-2 ponttal, az összesítettben majdnem 96%-ra cseréltem le a legrosszabb (82%-os) eredményemet. Nem kis örömömre láttam a díjkiosztáson, hogy ezzel egészen a 7. helyig mentem előrébb és végre a Grand Prix versenyeken is bekerültem a legjobb 10 díjazott közé. Kár, hogy azt a két versenyt ki kellett hagynom...
0 komment:
Megjegyzés küldése