2012. augusztus 26., vasárnap

Hodnet Hall

Mintegy öt percnyi autóút vitt a következő célponthoz, a György-korabeli palota körül elterülő angolparkhoz. Elszoktam már ezektől a méretektől, és itt nem keveset lehetett sétálni, így hiába gyülekeztek fenyegető, ólomszürke fellegek az égen, úgy döntöttem, hogy nem fog esni, és igazam is lett!


A verőfényt és a csodás, meleg időt egy-egy felleg zavarta csak ezután, minek következtében tán először hasznát láttam a kerti kávézónak... Nos, ha valaki kávét élvezeti okokból iszik, az NE Angliában próbálkozzon vele. Viszont ha a híg felmosólé-lötty, ami a német verziónál is tán még rosszabb, szigorúan csak folyadék-, esetleg koffein-beviteli vagy frissítő célokat szolgál, és az íze mindegy, akkor bátran lehet kávét kérni... :P



Mindez már azután volt, hogy megállás nélkül két és fél órát caplattam a tórendszerrel tarkított, százholdas pagony minden zegét-zugát bejárva, és szerintem még ennyi hortenziát, mint itt, utoljára tán Cornwall-ban láttam együtt, egy rakáson. A bejárati két soros, száz méteres, szivárványszínű hortenzia-sor a parkban egy szobrot körbeölelve köszön vissza fehér bugákkal, majd a Hall személyzeti bejáratánál is halmokban áll a mindenféle válogatott fajtájú kerti hortenzia...


Az angolparkok jellemzője, hogy vizes-erdőfoltos-smaragdzöld dimbes-dombos tájképet komponálnak a ház köré, míg szem ellát, egy-egy folly-val (dekorációs célokra szánt, egyébként teljesen haszontalan kerti építmény) megszórva itt-ott. Hodnet Hall-ban viszont galambházat tettek a domboldal tetejére, a Hall-ból szinte egyenes a rálátás a hajdanvolt hírhozó-vivők szálláshelyére.


Az árnyékkerti rész a tórendszer felső folyásánál található, bambuszos-tollbugás-indiai rebarbarás dzsungel, és itt látszik a legjobban, hogy árnyékkertet csak vízparti kiültetésben lehet élvezetessé és izgalmassá tenni. Volt már alkalmam az elmúlt időkben számos árnyékos kertet végigjárni, kicsit és nagyot egyaránt, de az biztos, hogy mind közül a legvonzóbbnak a víz környéki beültetések bizonyultak.


A ház itt sem látogatható, de a hátsó, jól eldugott, fallal körbekerített (hogy az articsókák és egyéb, gigantikus méretű triffidek el ne szökhessenek) haszonkerti részben az üvegházakba is be lehet pillantani:


Igen, ezek tényleg őszibarackok, és igen, errefelé az üvegen belül vannak...

Aki tavasszal vetődik errefelé, annak érdemes a magnólia-allén is végigszambáznia, sőt, a famániásoknak is tartogat pár meglepetést a több száz éves matuzsálemek mellett jó néhány érdekes fafajt is felvonultató park.

A park hivatalos oldala: www.hodnethallgardens.org/
Fotóalbum: Hodnet Hall

5 komment:

SchB írta... [válasz erre]

Ez is gyönyörű.

sameria25 írta... [válasz erre]

Képzelem,élőben milyen lehet,mert így képeken is magával ragad.
No,ilyen szobrokat szeretek a (és tudok elviselni )
a kertben, meg a Te másnapos madaraitokat. :))

sameria25 írta... [válasz erre]

Ezt muszáj még leírnom.
A hortenziák egyszerűen mesések.

Agicza írta... [válasz erre]

@SchB: és errefelé lépten-nyomon ilyenekbe botlik az ember. :D 20 km-es sugárban 1-2 látogatható kert-kastély-vár mindenütt akad, bárhova is megyünk. :P

Agicza írta... [válasz erre]

Hortenziásra már érik egy külön fotóalbum és poszt, ez csak a jéghegy teteje volt... :D

Megjegyzés küldése