
Na persze, itt sem mindegyik porta ilyen csinosan rendben tartott, a lepukkantabb környékeken messze nem ilyen rózsás a helyzet. Az viszont tény, hogy van, aki egynyáriban nyomul, van, aki ámpolnanövényekben jeleskedik, megint mások örökzöldekkel veszik körbe magukat, és igen, van, ahol még mindig a cottage garden dívik...

Viszont sehol a kontinentális, teletujázott kert, a talpalatnyi zöld határán maximum egy-egy masszívabb sövény jelzi a pikkelylevelűek jelenlétét.

Annál több helyen jelenik meg a kavics, mint talajtakaró és mint gyeppótló, mert nem mindenki szereti hetente a két tenyérnyi pázsiton végigtolni a fűnyírót, inkább megspórolják ezt a munkát is.

És van, aki tengerpartot álmodik magának, már csak a tó hiányzik a dűnék mellől:

A kedvencem ez a sarkon álló ház, az embermagas dáliáival. Az ősz első jeleként színesedik a repkény, tavaly az első vörös levelek egy hónappal előbb jelentkeztek...

További fotók itt: Kertvárosi előkertek
0 komment:
Megjegyzés küldése