A hotel étterme egész hangulatos volt, és - ahogy a falon tábla hirdette büszkén - 1995-ben szerepelt az Ínyenc Lexikonban is.
Fotóalbum: Haus Berken
Közben megjöttek a többiek, de ők már a lőtérről érkeztek vissza, úgyhogy rögtönzött haditanácsot tartottunk. Amint azt előre is tudtuk, a célok a skeet lőtér két oldalán végigmenő lőállásokból befelé az erdőbe lettek felállítva. Ami érdekesség, hogy láthatóan a célok helye meglehetősen fix, a rögzítő vasak a fákon voltak már, és mindegyikhez kitaposott ösvény vezetett. Szóval, nem elég, hogy a 7,5 J csak 25 méterig lő és dupláz, de az erős puskásoknak is egyre ismerősebb a pálya...
A szállóban sajnos nem volt internetelérés, az egész sokkal ódivatúbb, régi épület, vastag falak, nehéz szőnyegek - nem rontják el az összhangot holmi WiFi antennával. De McDonald's persze itt is van, elmentünk oda megnézni, hátha van valami drótnélküli is a menüben. Volt is jó térerő, de csak a meki weboldala jött be ingyenesen, az internet többi része 8 Euro/óra áron lett volna előfizethető. Otthagytuk hát őket, és lassan gurultunk a belvárosban, közben egyfolytában a hálózatokat szkennelve. Egy nagy társasház előtt be is jött végre egy titkosítatlan kapcsolat, beálltunk az udvarra, felkapcsolódtunk és letöltöttem a leveleimet. A koordinátákat pedig eltároltam a menőkébe, esténként majd ide jövünk vissza, feltölteni az aznapi beszámolót és az eredményeket.
Utána kimentünk a lőtérre, ahol sikerült is beszélnem a lőtérvezetővel, és a használaton kívüli vaddisznólövő pályát megkaptuk gyakorlásra, ráadásul az egész csapat a cég vendége volt. Gyorsan telefonáltam is a többieknek, és hamarosan már szorgosan puttyogtak a putykák (kivéve Zemen Józsiét, aminek férfiatlanul letompított puttyanásánál még egy kisbaba is hangosabbat pukkant, ahogy Fecó megjegyezte). Annyi gond volt csak, hogy a vaddisznóvonszoló szerkezet 25 méter körül keresztezte a pályát, úgyhogy távolabb már csak egy célt tudtunk kihelyezni. Remélem, holnap sok 46 méteres cél lesz, mert ebben az egyben már mindenki nagyon profi lett a nap végére. A belövésnek voltak bizonyos tanulságai számomra is: a Feinwerkbau hozta a szokásos formáját, ellenben az LGR jól megtréfált. Az ide-oda fújó szélben háromszor is állítottam a zéróján - és a végleges verzió klikkre pontosan megegyezett azzal, ami a belövés kezdetén volt és amit még otthon állítottam be...
Fújt a szél rendesen, ennek ellenére többé-kevésbé mindenkinek sikerült a belövés. A lőtér személyzete is nagyon segítőkész volt, Ágiczának segítettek cipelni a fegyverkofferét, Árpinak segítettek pótolni a töltőcsonkjából kiesett csavart, Fecónak lyukat fúrtak a válltámaszára és holnapra hoznak menetfúrót is, és Áginak pedig egészen biztosan hoztak volna új tömítést a légtartályához, ha esetleg nem találom meg a fűben ott, ahol kiesett. Később odajött Dieter és látva a nagy buzgalmunkat, megígérte, hogy holnap délelőtt, amíg a Klasse 1 lő, a gyenge puskások gyakorolhatnak ezen a pályán.
Közben épült a pálya a skeet lőtér körül. Kis csapatunk szakértő szemmel végigjárta a pályákat, és elemeztük a látottakat. A célok kisebb része a nálunk is megszokott Gamo, a legtöbb házi gyártmány, de ugyanazzal a csuklós-rudas szerkezettel. A képen szereplő 15 mm-es likú madár éppen egy álló pályára került ki, lábbal tiporva a BDS szabályzat vonatkozó pontját.
Az információk tökéletesek: a lőállást vastag akác karók jelölik, rajtuk felírva erős és gyenge puskásoknak a lelövendő célok sorrendje. Egy pályán 2 vagy 3 célt kell meglőni, az erős puskákkal a 2 vagy 3 fekete színűt lövik, gyengével a 2 kéket, ill. az elsőt egyszer és a másodikat duplán. Közös, azaz fekete-kék csíkos célt csak elvétve látni, a térdelő ill. álló pályákra hatalmas feliratok hívják fel a figyelmet a földön. Az előírt testhelyzeteket nem vitték túlzásba: 50 célból 2 álló és 2 térdelő van.
A gyenge puskákkal csak 15 vagy 20 mm-es célokat lőnek, az erőseknek viszont csak 40 mm-esek vannak, bár az is igaz, hogy csak 25 métertől felfelé. Vagyis a rendszer hasonlít kicsit a morskóihoz, csak ott volt jó pár 30 mm-es is, itt meg nincs. Beszéltem az egyik célállító kollégával és azt mondta, hogy a vasárnapi futam előtt átrendezik a pályákat, úgyhogy nem teljesen ugyanazt fogjuk meglőni még egyszer.
A 20-as pálya után nem is lehet másként elhagyni a területet, mint a fegyverkontroll sátrán át, erre nagy tábla is figyelmeztet.
Ezek a németek nem tréfálnak: a sátorban megtekinthettük a fegyverkontrollon szabálytalannak bizonyuló puskák hatástalanítására szolgáló eszközöket :-)))
Láttunk értékelőlapot is, a világon minden infó részletesen rajta volt. Az is okos megoldás volt a szervezőktől, hogy már most is lehetett nevezni, így holnap már csak a belövéssel foglalkozhatunk, nem kell sorban állnunk. Reggel 7-8 között kezd a Klasse 1 (nálunk Open), 8-12 között verseny, 12-13 között a Klasse 2-5 (nálunk PU, PCP, PS visszarúgással, PS visszarúgás nélkül), 13-17 között ők is végeznek. Mások is - bár nem túl sokan - indulnak több kategóriában, mindenféle kombinációban: Klasse 1 és 2, 2 és 5, stb.
Ja, és egy ásványvizes palack kupakjából és egy kis fonálból készítettem még gyorsan egy töltetlenségjelzőt Ágiczának :-)
Ennyit mára, most megyünk a városba és ha minden jól megy, fel tudom tölteni a beszámolómat és a képeket. Ezután is jelentkezem majd, de napi 2x50 cél meglövése után valószínűleg nem lesz ilyen hosszadalmas a mese*.
*: nem is lett, de utólag azért megírtam kicsit bővebben is, miként az alább olvasható :-)
0 komment:
Megjegyzés küldése