Édenkert

Ha nem hangzana nagyon fellengzősen, akkor Eden-kertnek nevezném a rózsalugas környékét... ;)

Alapból nem vagyok romantikus típus. Ami viszont szép, azt kivétel nélkül elfogadom, legyen az rózsaszín tütü, pomponos tűsarkú vagy csak egy habos-babos rokokó fehér-arany lányszoba. Ilyen képek merülnek fel bennem, amikor a Ronsard lugasra nézek, és valahogy nem kínoz a gondolat, hogy ez már túl sok a jóból...

Levendulát szerettem volna az aljába, de a levendulák másképpen döntöttek.

Lett hát mellé egy váltott kék-lila-ciklámen színű évelőanyag kiegészítőnek, minden évben más és más díszít.

Ebből sosem elég. Imádom fotózni a csokrait eső áztatta zölden éppúgy, mint napszítta pink-ciklámenben.

A maga nemében tökéletes futórózsa, sosem fogom megbánni, hogy a pergolára engedtem őket.

Pierre de Ronsard francia költőóriás (1524-1585) életéről itt: összefoglaló és egy rózsás vers innen:

ROSES
Pierre de Ronsard, 1550.

I send you here a wreath of blossoms blown,
And woven flowers at sunset gathered,
Another dawn had seen them ruined, and shed
Loose leaves upon the grass at random strown.
By this, their sure example, be it known,
That all your beauties, now in perfect flower,
Shall fade as these, and wither in an hour,
Flowerlike, and brief of days, as the flower sown.

Ah, time is flying, lady--time is flying;
Nay, 'tis not time that flies but we that go,
Who in short space shall be in churchyard lying,
And of our loving parley none shall know,
Nor any man consider what we were;
Be therefore kind, my love, whiles thou art fair.