Hydrangea paniculata 'Le Vastérival' aka 'Great Star': bugás hortenzia létére tányérhortenziákat idéző virágformájával hódít, augusztusban zöld-fehér-zöld színekben játszik kinyílástól öregedésig.
Hortenziák mellé (a háttérben Hydrangea paniculata 'Phantom') fehértarka emeletes ágú som (Cornus contorversa 'Variegata'), mint kiegészítő és 5-10 év alatt némi árnyékadó kis fa is szerepelhet. A kifejlett fa szépségét most hely hiányában nem ecsetelném. Türelmetlenebbeknek viszont inkább egy Acer negundo 'Flamingo' való...
A nyár második felében, itt augusztus közepétől virágzik az Aralia elata. Ugyanaz a szintekbe rendeződő ágrendszer jellemzi, mint a fent említett Cornus-t, de ennek tüskéi is vannak, és a kertben egyelőre csak a sima zöld levelű verzió található, de régi vágyam, hogy egy fehér-tarkára is szert tegyek valamikor. Melegkedvelő, de azt vettem észre, hogy szórt fényben nálam sokkal jobban érzi magát, és érdemes olyan helyre tenni, ahol messzebbről látunk rá és homogén zöld a háttere - úgy mutat a legjobban.
A fehér ágyást kitöltőnek két remek lágyszárú: az egynyári Nicotiana sylvestris, ami másfél méteres magasságokba képes szökni, és a kedvencem, a Gaura lindheimerii. Utóbbi évelő és már első nyáron képes virágozni, ha szereti a helyét, sőt, eddig még ki sem fagyott, és magokról terjed, szinte rá sem kell segíteni a vetésre. A lazán lebegő, gracilis kis virágocskák nélkül elég nehezen tudom az ágyást elképzelni, és hiába nő meg méter húsz körüli magaságra, a bókoló virágszárak miatt ennél mélyebben van a virágtömeg súlypontja, de mindenképpen az ágyás hátsó harmadába-felébe kívánkozó tömeggel érdemes számolni.
0 komment:
Megjegyzés küldése