Még így is túl korán érkeztem, akkor állították fel a célokat a lőtér egyik félreeső részében, míg a fő pályán az 50 és 100 méteres kispuskás célok voltak kirakva. Előszedtem a felszerelést és lőttem pár bemelegítő lövést. Jól ment, kedvem is volt lőni.
A csirkékkel megküzdöttem, az első lement, a második lövésre viszont a szétfröccsenő lövedékdaraboktól három is ledőlt, úgyhogy a második körben hét célt állítottunk. Ez mind lement öt lövésre, ezért még egyszer ki kellett rakni kettőt, így lett meg mind a tíz. A disznókat mindet lelőttem, és a pulykákat is. Ez utóbbiakból egy eltűnt, ezért ott a maradék 9 meglövése után ki kellett menni újra felállítani egyet. A kosoknál sajnos egy fent maradt az állványon, úgyhogy végül 39 ponttal zártam a versenyt.
Bálint Zoli egy rövid, könnyű kis Daystate-tel lőtt 34 pontot. Kipróbáltam én is a Daystate-et, de igen könnyű volt, ingadozott mindenfelé a kezemben. Azért minden lövéssel leszedtem vele egy sziluettet, de nagyon ingadozott a kép. Zoli mutatott egy érdekes trükköt, az angolok weboldaláról lesték el a fordított hunteres térdelést. Az a lényege, hogy a bal térde van a földön, a puskatus a magasan lévő jobb térdére támasztva, az előagy a tüzelési ponton - az egész olyan stabil így, mintha állványból lőne.
Aztán az Exact/Heavy szélérzékenységéről kérdezte a véleményemet. Neki is az jött ki, hogy a számítások szerint ugyanannyira kellene elvinni a szélnek, de erre mondtam neki ellenpéldának a Baracudát, ami majdnem ugyanolyan súlyú és mégis másfélszer annyira elviszi a szél. Nyilván, a dolog függ a lövedék alakjától is, a hengerhez közelebb álló Heavyt nem billenti ki annyira a szél, mint a könnyebb szoknyájú lövedékeket. Erről jutott eszembe, hogy még ki sem bontottam az ajándék Baracudákat. Azért legalább egy tesztet nem ártana lőnöm velük. A végén megkértem Zolit, csináljon rólam pár fotót, amint lövök. Szorgalmasan körbejárt, minden oldalról lefotózott, majd csináltunk pár 'reklámfotót' is, ahol a puskával pózolok.
Lőttem 55-60 méter körüli távon egy kint felejtett lőlapra, a magasságot csak úgy találomra állítottam be, de egész szép lett a szórás, a 10-es körbe (5 cm) a legtöbb belement. Aztán lőttem egy élével látszó deszkára is, persze itt legalább a magassággal nem volt gond, a szél meg nem vitte el, mert nem fújt, úgyhogy volt utána mivel villognom. Még megvártuk a kispuskás versenyzőket, közben az 50 méteres pályán leszedtem pár célt csak úgy szórakozásból a légpuskával. Mindet eltaláltam, de meglehetős méltósággal, szép lassan dőltek csak le a centis vaslemezből kivágott állatok. Végül eredményt hirdettek, 39 ponttal ismét országos bajnok lettem légpuskás sziluettben.
Pjotr, a következő lengyel verseny szervezője válaszolt a regisztrációra. Kiderült, hogy a sziluettet úgy lövik náluk, mint a nagy nemzetközi versenyeken is, vagyis csirke 18 m, disznó 28, pulyka 33 és a kos 41. A magyar célok mérete ugyanakkora, de itt 10-15-20-25 méteren vannak kirakva, viszont 40 db-ot kell meglőni.
Nagyon nehéz hibátlanul meglőni ennyi célt, még ha nem is olyan nehezek. Bár azért már sikerült 40-et lőnöm, három alkalommal is: először 2008 tavaszán a Feinwerkbauval, aztán nyáron az LGR-rel és a rugós HW-97K-val is. Ez már akkor volt, amikor sportszerűtlennek éreztem volna a rugós kategóriában indulni vele és így a 7,5 J-os rugós puskával a 16 J-os PCP puskákkal lőttem egy kategóriában a sziluettet - és legtöbbször még így is megnyertem!
0 komment:
Megjegyzés küldése