2010. március 1., hétfő

Yorkshire - Lake District

Reggel körüljártunk Malham-ben. Tegnap este már sötétedett, mikor ideértünk, nem tudtunk igazán jó fotókat csinálni, de most végignéztük rendesebben a falut. A patak mentén elsétáltunk a mezőkig, vadregényes kopár domboldalak vannak errefelé, és mindenütt az alacsony kőkerítések.


Fotóalbum: Malham

Utána iszonyú jó utakon jártunk, a Pennines hegység tetején: hóval fedett, kopár hegyek, holdbéli táj, és az egyik dombon hosszú szűrű marhacsorda volt. Mint valami ősállatok, álldogáltak a semmi közepén, egy mélyedésben összegyűlt vizet ittak és legelésztek. Ez aztán a ridegtartás! Malham Tarn mellett leraktuk az autót és sétáltunk egy darabig az erdőben. Láttam egy-két cottage-ot, ahová szívesen beköltöztem volna.



Aztán kezdtünk leereszkedni a hegyekből, fogyott a hó és több lett a birka. Egy szilaj, hosszú szőrű lovat is láttunk, magában volt szegény és a szeméből láttam, hogy ő is csak egy kis pocakolásra vágyik a lelke mélyén, de közel azért nem mentünk hozzá. Kockásra szakadozott mészkősziklákon mászkáltunk, vadregényes tájképeket készítve a völgyről.


Fotóalbum: Malham Tarn - Langcliffe

Ekkor már a Lake District, azaz a Tóvidék körül jártunk, Kirkby Lonsdale-ben álltunk meg először.


Windermere-ben többet is időztünk, itt a tó környékén sétáltunk andalogva.


Fotóalbum: Kirkby Lonsdale - Windermere

Grasmere környéki hangás hegyoldalak:


Már erősen esteledett, de még megálltunk Morecambe-nál, néhány tengerparti fotó kedvéért:


Fotóalbum: Grasmere - Lake District - Morecambe

És természetesen az egész utat végigkísérték a birkák, az angol táj eme nélkülözhetetlen alkotórészei. Láttunk kisbárányokat is, de a egyes példányok kimondottan nagy arcok voltak, mint pl. a középső képen látható hegyibirka, ami határozottan beállt pózolni a fotóhoz:



0 komment:

Megjegyzés küldése