2011. augusztus 14., vasárnap

Andrasz

Nincs egyszerű dolguk a különféle külhoni versenyzőknek és versenyszervezőknek, ha hangosan fel kell olvasni a nevemet.

A magyarok még csak-csak, nekik legfeljebb a kettős vezetéknév lehet zavaró, páran csak az egyik felét használták, de kiejteni természetesen mindenki ki tudta.

A németeknek még egész jól ment, az Andrásból persze 'Andreas' lett, mert olyan név van náluk is. A Fekete-Móró sem okozott nekik igazi gondot.

Lengyelországban az okozott némi kavarodást, hogy az 's' és az 'sz' pont fordítva van, mint nálunk. Ott is Andrasz vagy Andreasz voltam sokáig, míg nem Andreas barátom kitalálta, hogy lengyel helyesírás szerint kell írni, 'Andrasz' lettem, amint mindenki gyönyörű, kemény s-sel ejtett onnantól.

Angliában a vezetéknevemmel meg sem próbálkoznak, Andras úgyis csak egy van a több ezer angol FT-lövő között, hát ezt használják hivatalosan is, pl. a csapatbeosztásnál, John Smith and Andras, lane 5, stb. A kiejtést illetően két iskola létezik. Akik csak felszínesebben ismernek, azoknak kiejtve Andrasz vagy Andreasz vagyok. Néhányan tudják, hogy a végén kemény s-t kell mondani, és úgy is mondják, de a kezdő A-betűvel gondban vannak, mert ilyen nincs az angolban, valami A és O közöttit tudnak mondani helyette, vagy rövid Á lesz belőle. Ilyenkor egyébként mindig azzal vigasztalom magam, hogy nekik meg ott van az a francos 'th' hangjuk, azt meg én nem tudom rendesen kimondani, hát legalább most revansot vehettem rajtuk.

Elgondolkodtam, nem lehetne-e valami olyan módon leírni a nevemet, hogy ha azt egy született angol olvassa és a szokásos angol szabályok szerint ejti ki, akkor nagyjából a helyes kiejtést adja. Mondjuk, ha a lengyel minta szellemét adaptálva, 'Andrash'-nak írnám? A kutatások még folynak...

0 komment:

Megjegyzés küldése