A képek nem hazudnak, tényleg ilyen, tényleg fantasztikus, sőt, kifejezetten a nyugalom megzavarására alkalmas fotók jönnek most. Svájcba átérve korán reggel már ez a látvány fogadott minket a kelő nap első sugarainál:
Továbbmenve a nap pályáját követve jöttek sorban a surlófényben alighogy megmártózó, első utunkba kerülő gleccsertavak is, mi meg kb. öt percenként álltunk meg további negyed órákra gyönyörködni. azt hiszem, aki errefelé lakik, még az sem képes megunni ezt az örök panorámát.
A nyugis jólét ordít mindenhonnan, az építkezésekről és a tipp-topp, alpesi és modern házakról, amik a mostani szememmel nézve ormótlanul nagyoknak tűnnek, de ha itt erre van pénz és igény...
Eddig még kb. azt láttuk, amire leginkább számítottunk, de ez még csak a bemelegítés volt. Útba ejtettük Liechtensteint (ld. következő poszt), majd megint irányba álltunk és jött a meglepetés! Hogy a svájci Alpok nyomokban skót tájakat tartalmazhat, erre az ember addig nem számít, amíg bele nem csöppen a legközepébe:
A tipikus, óriásposzteres, milka-lila tehenes, jajzöld füves fotókat mindenki ismeri, és természetesen ebből a látványból van jóval több, de mi valami egészen mást is találtunk itt, ahogy az országot észak-déli irányban átszeltük.
Davostól húsz-harminc kilométerre található ez a csodás hely, a Schottensee környéke, ami kiköpött Highlands, mindössze a tehenek típusa lóg ki a képből.
Bő egy órát töltöttünk el úgy, hogy kb. fél kilométert bírtunk haladni az autóval egyszerre, mert minduntalan meg kellett állni fényképezni, mert annyira gyönyörűséges volt a táj, bármerre is néztünk...
Aztán két hegyvonulattal arrébb jött a következő szájtátós hely, de ez már a jóval odaillőbb, igazi alpesi vidék volt, bár a hegyek még így is kb. kétszer nagyobbak, mint amiket eddig megszoktunk:
Vétek lett volna nem erre jönni, hanem a pályán végigszáguldani!
Fotóalbumok: Glarus Nord - Walensee, Schottensee és a svájci Alpok
0 komment:
Megjegyzés küldése