Az elmúlt néhány, itt töltött nap megmutatta a ház kisebb-nagyobb hiányosságait is. A kerthez még mindig nem jutottam hozzá, de legalább már körvonalazódik, mit is szeretnék.
Érdekes élmény volt itt először főzni: mivel a házat bútorozatlanul béreljük, a beépített elemeken kívül nincsen más, így ahogy készült a vacsora, lépésenként írtam fel a beszerezni való konyhai felszereléseket, ahogy a kezembe kellett volna kerülniük: vágódeszka, fakanál, szűrő, csöpögtető, konyharuha, tányérok... Mintha legalább tizenöt évet fiatalodtam volna! :D
Az már biztos, hogy közvetlenül az ablak alatt futó fagyalsövény drasztikus magasságbeli csökkenést lesz kénytelen elszenvedni, hogy legalább valamelyest rálássak a dolgozóból a kertre. A rettentően összenőtt, örökzöld dzsumbujt is meg kell fékezni, a metszőollót és a bozótvágó kést már beszerzési listára vettem.
A dobozok száma lassacskán az elviselhetőség szintjére csökken: ami lehetett, kipakoltam a helyére, a ruhákat kell még összerendezni és a gardróbszekrényeket az északi falra pozicionálni, mert az a fal ontja a hideget éjjelente. Az már biztos, a régiek a baldachinos ággyal nem voltak hülyék: kellően magas, hogy már az elviselhető légrétegekben feküdjön az ember, és a nehéz drapériáknak hála, kellően szigetelt is.
Bár a mostani, félig fényáteresztő sötétítőnek nagyon örülök: nagyon régen nem láttam már közvilágítást átszűrődni éjjelente, pedig nagyon szeretem ezeket a fajta sejtelmes éjjeli fényeket.
0 komment:
Megjegyzés küldése