2012. szeptember 2., vasárnap

Sulgrave Manor

A szűkre szabott kertnézős nap kárpótlásaként hazafelé tartva útba ejtettük George Washington felmenőinek családi birtokát. A Tudor-korabeli udvarház -vagy legalábbis amennyi megmaradt belőle - egy kies kis mezőn álldogál, az évszázadok során mindenki toldott hozzá ezt-azt, a jelenkor egy komplett fogadószárnyat például, és szerencsére nem a főépülethez kapcsolódva. Mivel a hely félig amerikai, félig brit pénzből épül-szépül, ezért nem Trust-os, hanem független hely, de a túravezetés és a hely szelleme ugyanaz.


Az udvarház főépületéből a központi szárny maradt az utókorra, valaha a ház tengelyéből indulva mindkét oldalon sorakoztak a helyiségek, mára a bejárat melletti két közvetlen helyiség, ebből az egyik a nagyterem - ami nem is olyan nagy - maradt meg. Érdemes az ablakban lógó családi címert komolyabban szemügyre venni - a vörös vérpatakot és a katonai elkötelezettséget szimbolizáló csillagokat és csíkokat (stars and stripes)... Éééérdekes, ugye? :P



A ház hátsó traktusa későbbi század építészetéből ad némi ízelítőt, a konyhában beltéri pumpás kút, a nyitott tűzhely még a múlt század elején is használatban volt... Az emeleti hálószobákat korabeli bútorokkal rendezték be, és egy mini-tárlat is található odafent a feltárások alatt lelt holmikból.


Nyilván, nem a hozzá kapcsolódó név adja ennek a háznak az értékét, hanem a kora és a belseje, meg a hozzá kapcsolódó történetek, mert ha jobban belegondolunk, összesen két helység áll nyitva a nagyközönség előtt. Viszont lehet tömbösített teát nézni, történeket hallgatni és azon merengeni, hogy mennyire más lehetett az élet szerény földbirtokosként pár évszázaddal ezelőtt.


A kertben a Herb Society is kapott egy sarkot, ami méhekre allergiásoknak szigorúan tiltott terület, valamint szemügyre lehet venni a csinosan összerakott, formális rózsakerten kívül egy kovácsműhelyet is. Egy-egy sarokban középkori növényeket felvonultató veteményes, sőt egy túlméretes Washington-mellszobor is található az udvarból kifelé jövet.


Egy szó mint száz, kellemesen összerakott hely ez, a hülye nyitva tartás ellenére is érdemes volt szemügyre venni. A szomszédban ott van ráadásul Canons Ashby, és ha az uram egyszer, valaha is a végére ér a norvég kaland megírásának, akkor arról is lesz majd beszámoló. Talán még idén... :P

Sulgrave hivatalos oldala: itt
További fotók: Sulgrave Manor

0 komment:

Megjegyzés küldése