Találati arány: Álló 83% / Térdelő 75% / Ülő 88%
Hát, ilyet is csináltam! Kemény küzdelemben, iszonyúan szoros eredményekkel (az 1. és 2. helyezettek csak egyetlen ponttal előztek meg) dobogós lettem egy angol GP-n!
A délelőtti fordulóban lőttem, gyors belövés után kezdtük is a versenyt. A terep igen változatos volt, ez első harmadában egy szurdokvölgy felett lőttünk át (igen, az a fehéz izé a kép közepén az oszlopon, az volt a cél). Jól kezdődött a verseny, a szél fújt ugyan, de messze rátartottam oldalra és majdnem közepén találtam el a killzónát. A következőnél már kicsit oldalra ment, de ledöntöttem azt is.
Az íves előagy jól működött, egy kivételével minden állót leszedtem, és ülve is csak a széllel küzdöttem igazán.
A völgynél nem is hibáztam egyet sem, amit nem sokan mondhattak el magukról.
Jól mentek az álló célok is, 6-ból csak egyet hibáztam el, ráadásul nem is a legnehezebbet.
A következő rész ez a völgy volt, lent ültünk a közepében és egy sziklafal tetején lévőcélokra lőttünk. Itt volt egy potya hibám, éppen tűzszünetet fújtak, de én már elsütöttem és nem fogadták el érvényesnek. A sziklafalon is fenn hagytam egy célt, de a többit leszedtem, az egymás után következő térdelő és álló pályákon is.
Az egyik kolléga felállított egy automata expozícióra állított fényképezőgépet, fél percenként csinált egy fotót az egyik lőállásról, én is ott voltam:
Komoly kis gyűjtemény jött össze ebből, nagyon érdekes megnézni hetvenvalahány ember (a délelőtti turnus) különböző lövőstílusát.
Valaki nagyon bátor lövő a sziklafal tetejéről is fotózott, éppen mikor én is azokat a célokat lőttem.
A völgy után jött a következő rész, egy átlagos(nak tűnő) erdős terület. Itt az volt a trükk, hogy az erdő 40 méter körül véget ért, és az utolsó tíz méteren a szél szabadon fújta a lövedéket - viszont mi ebből a lőállásban szinte semmit sem éreztünk. Ennek ellenére egyetlen pont veszteséggel megúsztam ezt is.
A negyedik fajta terep egy tó környéke volt, ahol a szél nagyon furán viselkedett a víz felett. Néhány pálya után persze kiismertem, de addigra már begyűjtöttem három újabb hibát (pályánként egyet, B+).
A legutolsó pályánk újra a völgy felett volt, egy térdelő ráadásul. Az egyiket leszedtem, de a távolabbinál még az állatot sem találtam el. Így 7 hibával zártam a versenyt, ketten előztek csak meg (ők 6-6 hibával).
Aggódva kísértem figyelemmel a délutáni fordulót, lő-e valaki jobbat, de szépen gyűltek a hibák minden komolyabb ellenfelemnél. A végén már csak Kevin volt előttem 6 hibával, és James (egykori világbajnok) 7-tel. Aztán Kevin elhibázta mindkét állót - ld. a fotót kettővel feljebb - és így már nem veszélyeztette a 3. helyemet. James viszont leszedte őket, és már csak egy pálya volt hátra neki. Már készültem a szétlövésre, amit egyáltalán nem biztos, hogy megnyertem volna, amikor a legutolsó pálya legutolsó célját, nem is túl nehezet egyébként, sikerült elhibáznia. Senki sem előzött meg tehát a délutániak közül, így enyém lett életem első GP-trófeája!
Ez egy üvegkocka, belegravírozott 3D-s lövő figurával és a BFTA felirattal. A tartóból kivehető egyébként. Remélem, még sok ilyet sikerül begyűjtenem. Elképzeltem, amint egyes öregebb lövők szatyorszámra viszik fel a padlásra, mert az asszony már dohog, hogy nem lehet tőlük mozdulni lent...
0 komment:
Megjegyzés küldése