2010. május 19., szerda

Esk(imo) Sunset

A fura név mögött egy félreértés rejlik, ugyanis a naplemente színei stimmelnek, csak a földrész nem:  Esk Valley New-Zealand területén található, bortermeléséről híres, és erről a völgyről nevezték el a fajtát. A mimikrire szakosodott juhar szinte tökéletesen álcázta magát a napsütötte kőfal előtt ;)





Az Esveld-től hazahozott Acer 'Esk Sunset' tavaszi gúnyája egyébként az egyik leggyönyörűbb dolog, amit valaha lombban láttam. Hogy a harminc centis, törékeny oltványból tíz év múlva lesz csak használható méretű fa, pillanatnyilag nem érdekel. Két évet vártam rá, és most itt van a kezemben. Tudom, hogy olyan, mint egy 'Brilliantissimum', és meg fog kopni a tavaszi színorgia legkésőbb július első felére, és hogy ha öt méterre megnő, akkor sokat mondok... de addig gyönyörködöm benne. Bonsainak meg még pár évig meg fogja tenni - a kis aranyos nem elég, hogy ritka madár, de még a juharságát meghazudtoló módon lassan is nő. Hát kell ez nekem egyáltalán??? Naná...! :D

Így néz ki a Nizetti friss lombkoronája mellett:


Talán még egyetlen növényért sem aggódtam annyira, hogy túlélje a szállítást, egy hosszú hétvégét szobanövény-üzemmódban és hogy még véletlenül se törjön le egyetlen gyönyörűséges levele sem, míg fél Európát átszeli velünk...

0 komment:

Megjegyzés küldése