Csatornázva

Nem egészen a szó hétköznapi értelmében, hanem úgy, hogy Angliát keresztül-kasul egy hajózható csatornarendszer hálózza be, ami még a Peak-ben is folytatódik, mert rafináltan odáig is fel lehet kapaszkodni, ha valaki ismeri a zsiliprendszer fortélyait...

A lakóhajók népe szabadon mászkál, egyesek állandóan úton vannak, mert két hétnél többet hegy helyen nem tölthetnek, ugyanis erre van jogosultságuk, mások viszont horgonyzási jogot kérnek és kapnak egy-egy felkapottabb helyen, város szívében, mint Stratfordban és Little Venice-ben. Mindössze a vízi jártasságit kell megszerezni és egy széles, lapos, de masszív, viszont kicsinyke hajót, amin el kell férnie a komplett berendezésnek, könyvtárról és pár cserépnyi, a hajó tetején lakó növénynél többről itt szó nem lehet.

Ezektől az emberektől nem csak az organikus világszemléletet, hanem a minél kevesebb víz-áram-gázfogyasztást is tanulni lehet: a motor hajt itt mindent, ha áram kell, palackról megy a főzés, és külön ballonszerű hordóban a mosogató- és az ivóvíz. Itt nincsen égve felejtett villany, csöpögő csap, ész nélkül kidobott szeméthalmok, viszont télen a hajó fém váza úgy bemelegszik a kis kemencéktől, hogy sosem fáznak, pedig mindenki erről faggatja őket. Ha nagyon közlekedni kell, sokan tartanak autót is, mert bevásárolni csak így lehet, valamint hogy itt a csatorna mindkét értelmében használatos. Ez egy nagyon kedélyes és összetartó közösségnek látszik, legalábbis az elmondásokból - és a hosszú, élvezetes beszélgetésből ez jött le.

És honnan ezek az információk? Hazafelé menet egy ilyen, teljesen átlagos kis csatorna partján megálltunk a semmi közepén sétálni egyet, és szóba elegyedtünk két, egymás mögött 'parkoló' hajó tulajdonosaival, akik éppen sziesztáztak a kempingszékeken. A találkozás emlékére könyvet is kaptunk tőlük a hajózás múltjáról és jelenéről, valamint egy hajós csatorna-térképet, amit már ők betéve tudnak... :)

Fotóalbum: Canals, Midlands