Wirksworth - Bonsall - Peak

A mai lövészetnek hamarabb vége lett, a marcona angol hadfiak szombatra kapnak csak kimenőt az asszonytól, de a vasárnapi ebédre nincs mese, otthon kell lenniük. Kicsit kanyargósabb úton indultam hazafelé, próbáltam olyan utakon menni végig, amerre még nem jártam (ez egyre nehezebb a környéken). Az első jelentős felfedezésem az a dombtető, ahonnan Wirksworth-re nyílik nagyszerű kilátás, fel is vettem a kedvenc pontjaim közé a menőkébe.

Néhol látni az út mellett ilyen öreg, düledező raktárépületeket. Ennek már egyáltalán nem volt teteje, és fák nőttek a közepében. Út közben fotóztam érdeklődő bikaborjakat és fekete fejű birkákat is (ld. a fotóalbumot).

Még Bonsallban álltam meg, itt már jártunk korábban is, de most felbaktattam a domboldalban egész addig a tábláig, mely a szabadon kóborló bikára hívta fel a figyelmet, onnan már úgy éreztem, eleget láttam és kár lenne még magasabbról szemlélni a falut, innen ideális a perspektíva.

Ezt pedig már régen le szerettem volna fényképezni: az út mentén olyan sűrű, buja, emelet magas rododendronbokrok nőttek, hogy nyírták őket, mint valami kommersz sövényt.

Fotóalbum: Wirksworth - Bonsall - Peak