Átrohantunk Európán

Persze, megint csak hiába mondtam Áginak, hogy össze kellene pakolni, tegnap dél felé indultunk csak el. Komáromnál volt egy kis gond, le volt zárva a Duna-híd felhajtója, felirat persze sehol. Meg kellett kerülnünk egy félszigetet, mire valahogy felvergődtünk a hídra. Aztán, érdekes módon, a menőke hirtelen egy órával több időt mutatott a hátra lévő útra, innentől az egész utunk az idővel való küzdelem jegyében telt, megszakítás nélkül rohanva nyomtuk le az egészet, csak tankolni álltunk meg. A kompot azért elértük, mert a menőke egészen a part széléig számolta az időt, de a becsekkolási pontot már negyed órával előbb elértük, végül még várnunk is kellett.