Alkerton

Amikor pirkadat után nem sokkal ismét feltűntek előttünk Dover hófehér mészkősziklái és beállt a komp, már sejtettem, hogy a szeptemberi utunk nem csak egy soha vissza nem térő álomtúra volt, hanem ha az égiek is úgy akarják, a lövészetnek köszönhetően rendszeres vendégek leszünk itt, Angliában.

A mostani hosszú hétvége első állomása volt ez a kis falu, a Cotswolds egyik csendes részén, távol a turisták által felkapott helyektől. A pár házas kis település igazi attrakciója az a majdnem ezer éves templom, amit egy kisebb parókia mellett találhatunk meg és számomra az alapértelmezetté vált, ha egy ilyen korú templomot Angliában meglátok.

A normann hódítás után épült, egy hajós, tereinek arányában és elmberléptékűségében akár lakóépületnek is elmenő varázslatos kis hely kb. tucatnyi férőhelyes, itt mindenkinek külön helye van, személyre szabott - illetve hímzett zsámolyokkal és imakönyvekkel.

A belső terekben ugyanaz a mézszínű mészkő, ami itt a kizárólagos építőanyag, legyen az ház vagy templom, üzlet vagy kocsma, esetleg gazdasági épület, akol vagy csűr. A Cotswolds egységességét semmi nem bontja és bonthatja meg, és ez a templom is azzal a természetességgel simul a tájba, ahonnan azok köveit egykoron a régen itt élt emberek kitermelték, egymásra rakták és mestereik az ódon, kőcsipkés díszeiket kifaragták...

További képek itt: Alkerton