Hallstatt

Az osztrák Tóvidéken az első barangolásunk során kimaradt ez a gyöngyszem - most végre pótoltuk. Talán az ország legszebb települése ez, mélyen beágyazva az Alpok egy hóolvadékkal sok tízezer év leforgása alatt feltöltött völgyébe, ahol mintha egy évszázada megállt volna az idő. Festeni sem lehetne szebbet, mint ez a kis falu a tóban tükröződő házikókkal és a feléjük tornyosuló hegyvonulattal. Nem csoda, hogy a kínaiak is egy az egyben lekoppintották maguknak...

Ezres lélekszámú a település, a házak zsebkendőnyi földdarabokon egyensúlyozva kapaszkodnak fel a tópartról egészen a meredek hegyoldalba. Telente másfél hónapra a lakók a napsütésről itt csak álmodhatnak, a laposan sütő fények nem érnek el idáig. A településszerkezet dióhéjban: majdhogynem egymás oldalát melegítő házak odalent, két templom, egy főtér és a temető fent, a magasban, az ide vezető út a falun kívül, egy-egy helyen félig nyitott-félig zárt alagútban fut.

A partot fából készült csónakházak szegélyezik, az utcákon lépten-nyomon étterem, kávézó és ajándékbolt, ám hiába szakosodott turistákra, ezt nem lehet felróni bűnéül: a hely a mi mércénkkel mérve is 10/10-es, szívesen ellaknánk itt...

A kertecskékben itt is nagy divat a 'kivasalt' fa: a gyümölcstermőket 2D-ben nevelik a ház előtt a járdába vájt, tenyérnyi földdarabkán, az ágrendszert mintegy a falra futtatva és gondosan metszve úgy, hogy a korona tökéletes illúzióját adja egy valódi térbeli fának pontosan úgy, mint egy szürrealista festményen. Ha azt gondolom, hogy a spalírra nevelés gyakorlatának valahol itt ringott a bölcsője, akkor azt hiszem, nem tévedhetek túl nagyot.

Az akut helyhiány miatt temetkezésileg is igen sajátságos módszer terjedt el, bár az utóbbi fél évszázadban már felhagytak vele: szabályos időközönként kihantolják a csontokat, a koponyákat kifehérítik, majd mintegy múzeumi kiállítást, feliratozzák, közszemlére teszik, majd a frissen felszabaduló parcellákat lehet újra használni a következő generációnak.

A környék lakossága szinte kizárólag a sóból élt az elmúlt századokban, amit a bányászok a hegy gyomrából kitermeltek. A legjobb mégis az az egészben, hogy csúszdázni is lehet egyet a túra végeztével...

Fotóalbum: Hallstatt