2010. január 21., csütörtök

Hétköznapi élet

Ma beregisztráltunk a HMRC-hez (Őfelsége Adó- és Vámhivatala), mint önálló vállalkozó. Azt még ki kell deríteni, hogy ez is valóban elégséges-e a belügyminisztériumi regisztráció (Workers' Registration Scheme) helyett, ugyanis a vonatkozó weboldal szerint igen. A regisztráció egyébként nem ördöngösség: név, NI szám, lakhely, cégnév kell hozzá, valamint ki kell választani, mennyit tervez a vállalkozó egy évben keresni. Ha az adott adóév már a végéhez közeledik, mint esetünkben, akkor létezik egy külön elbírálás és adósáv alá eső, extra alacsony fizetési sáv. A tb itt pár font havonta, az éves összjövedelem kb. 5000 font alatti része adómentes, egyébként 20%. Ha minden fizetni valót összeadunk, akkor maximum 28%-ot vonhatnak le az ember megkeresett jövedelméből. Itt az önbevalláshoz segítséget adnak, ingyenes tanfolyamokat szerveznek, és megadnak minden olyan információt, amivel megspórolható a könyvelő is - amíg az ember nem alapít céget.

Kitöltöttük a legelső csekket a házinéninek és a bankban is sikerült nagyobb botladozások nélkül pénzt tenni a számlára, meglátogattuk a postahivatalt is, ahol váltottunk némi valutát. A helyi Post Office teljesen stílustalanul egy mini-Tesco hátsó sarkát foglalja el, először meg sem találtuk, majd egy nénitől az utcán kérdezősködtem, aki azt mondta, kövessem... Nem tűnt a CID emberének, úgyhogy csak kicsit hőköltem hátra, amikor utána belépve a helyi közértnél nem nagyobb egységbe, a nagy, kerek, piros tábla már mutatta is, hogy jó helyen járok.

A postahivatalban a leveleket azonnal az ablak melletti mérlegre dobva kell elmondani, hogy ezt és ezt fel szeretnénk adni, majd grammra (vagyis inkább fonta (lb)) lemérve szabnak árat. A nem szabvány borítékoknak rendszeresítettek egy plexi táblát, amin nem csak a tényleges méretek olvashatók le, de két méretarányos lyukat is találni, amiken átdugva a küldeményt megállapítható, Micimackó Nyuszi barlangjában marad-e vagy gond nélkül elviszik a kézbesítők...

0 komment:

Megjegyzés küldése